Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)
Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)
talált héjanezokröl" szóló czikke volt. 1 CHYZER és TÓTH ezen dolgozatukban Budapest vidékéről 6 szárazföldi és egy édesvízi fajt említenek. Ugyanazon fajokat CHYZER egy évvel később (1850) „Ueber die Crustaceen-Fauna Ungarns" czímű czikkében újra felsorolja. 2 1859-ben J. P. E. FRDR. STEIN „Einige neue europäische IsopodenArten" czímü czikkében öt dalmácziai és egy herkulesfürdői új fajt (Porcellio trilobatus) ír le, azonkivül egyes fajok új termőhelyeként Dalmácziát és Mehádiát említi. 1861 és 1862-ben SILL VICTOR a nagyszebeni természettudományi társulat közleményeiben háromrendbeli czikkében pókok, százlábúak és egyéb rákféléken kivül összesen 9 Isopoda-í&j leírását adja. Nemsokára utána (1865) FRIVALDSZKY JÁNOS „Adatok a magyarhoni barlangok faunájához" czímű tanulmányában a SCHMEDE által az aggteleki barlangból emiitett Titanethes albus-X T. graniger név alatt írja le, melyet azután nagybátyja FRIVALDSZKY IMRE ugyanazon évben megjelent művében (Jellemző adatok Magyarország faunájához) színes képben is bemutatott. MARG-Ó TIVADAR „Budapest és környéke állattani tekintetben" czímű munkájában a CHYZER és TÓTH által Budapest környékéről említett fajokon kivül még három fajt sorol fel. BUDDE-LUND monografikus munkájában (Crustacea Isopoda terrestria per familias et genera et species, descripta. Hauniae, 1885.) hazánk területéről CHYZER, SILL és STEIN fentemlített munkáiban felsorolt fajokat említi. A „Magyar Birodalom Állatvilága. — Fauna Regni Hungáriáé" millenáris munkában az összes rákfélék jegyzékét Dr. DADAY JENŐ állította össze, ki azonban az Oniscidae családból csak három nemet és 8 fajt említ, egyet mindenünnen és hetet Budapest környékéről, tehát STEIN, SILL és a két FRIVALDSZKY közleményeit sem méltatta figyelemre. Magyarország faunájára vonatkozólag a legtöbb adatot ADRIEN DOLLFUS 1901-ben megjelent dolgozata „ Catalogue des Isopodes terrestres de Hongrie, appartenant au Muséum National de Budapest" tartalmazza. 3 Újabban a magyar faunaterület Dr. HORVÁTH GÉZA javaslatára 4 Dalmáczia, Bosznia és Herczegovina területével nagyobbodott, mely országok közül a Dalmácziára vonatkozó adatokat BUDDE-LUND említett műve, a Boszniára és Herczegovinára vonatkozókat pedig DOLLEUS egyik dolgozata 5 1 Magyarhoni Természetbarát. Nyitra. I, 1857, 75—88. 1. 2 Verhandl. zoolog. bot. Gesellschaft in Wien. VIII, 1858, p. 505-518. 3 Természetrajzi Füzetek. XXIV, 1901, p. 143—151, 5 fig. 4 Állattani Közlemények. I, 1902, 43. 1. ö Isopodes terrestres de la région Balkanique (Bosnie, Hercégovine, Serbie et de l'île Corfou). Appartenant au Musée de Sarajevo. (Glasnik zem. Muzeja Sarajevo. VII, 1895, p. 525—532.)