Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

öleli fel. Ezen országok Jsopoda-faunáját azonban leginkább VERHOEFF K. W. kutatta és vele többrendbeli tanulmányban foglalkozott. II. ALTALÁNOS SZERVEZET. 1. A test külső részeinek leírása. a) A törzs és a végtagfüggelékek. Az egyenlő lábú rákok (Isopoda) testét három részre osztjuk, az elülső rész a fej (cephalon v. caput), a középső a tor (pereion v. thorax) és a hátulsó a potroh (abdomen). (L. az 1. ábrát.) Az egyes gyűrűk felső része a h á tlemez (tergum), mely kétoldalt a felső oldallemezbe (epimerum) folytatódik. Az alsó oldal közepén van a melllemez (sternum), mely a végtagfüggelékek között terül el, ezektől kifelé kétoldalt találjuk az oldalak (pleurae) alsó oldal-lemezét (episternum). (L. a 2. ábrát.) A végtagfüggelékek több ízből állat nak. Az ízek száma különböző, mert egyik-másik íz sok esetben visszafejlődik. Általában véve megkülönböztethetünk egy t ő r é s z t (protopodit), melynek oldalfüggeléke a fiókíz (epipodit) és a két végrészt, a nagyobb belső részt (endopodit) és a kisebb külső részt (exopodit). A tőrész (protopodit) két ízből áll, ezek a csípőíz (coxopodit) és a tő íz (basipodit). A belső rész (endopodit) a tőrész egyenes folytatását képezi és öt ízből áll, ezen ízeket a tőrésztől a csúcs felé számítva ischiopodit, meropodit, carpopodit, propodit és dactylopodit-iïak nevezzük. (Lásd a 3. ábrát.) Az egyes törzstájak és részeik a következők : 1. ábra. — Isopoda sp. — /*=afej; t = a tor; p = a potroh; h == a potroh hátlemezei ; fl = a farlemez. (DOLLPUS nyomán.) 1. A fej. A fejtok hét szelvény összeolvadásából keletkezett, melyek mindegyikéhez egy-egy végtagfüggelékpár tartozik. A fej hét szelvénye : 1. a