Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

egy Oniscus nem képviseli, melyet állatrendszerében másik két ráknemével (Cancer és Monoculus) a szárnyatlan rovarok (Aptera) közé utalt. FABRICITJS az Oniscus nemet a többi rákfélétől elválasztotta és egyik rovarrendjében (Synistata), a hártyás-, reczés- és álreczésszárnyú rovarok mellé helyezte el (1775), majd később (1793) rendszertani helyét a Scolopendra és Julus nemekkel együtt nem sokkal szerencsésebben az új Mitosata rendjében jelölte ki. A rovaroktól legelőször LAMARCK (1801) választotta el az egyenlőlábúakat és „ Crustacés sessiliocles" elnevezés alatt az Amphipoda és Entomostraca rákokkal hozta össze. LATREILLE 1806-ban még a rovarokhoz sorozza, mint külön légiót (Insecta tetracera), a mikor a többi rákféléket már külön osztályban helyezi el. LATREILLE csak később (1817) fogadta el LAMARCK nézetét és külön rendnek a Crustaceák, 1829-ben pedig a Malacostracák közé helyezte. A későbbi szerzők az egyenlőlábú rákokat kivétel nélkül külön rendnek vették, az egy DANA-Í nem számitva (1852), ki az Isopoda és Amphipoda rendeket Choristopoda v. Tetradecapoda elnevezés alatt egy rendbe sorozta. A rendszer kiépitését a későbbi búvárok egész sora végezte, de különösen MILNE-ED WARDS

1 , C. SPENCE BATES & J. 0. WESTWOOD

2

, A. GERSTAECKER

3 és G. BUDDE-LUND

4 nevéhez fűződik a munka javarésze. A mig külföldön a búvárok egész sora ismertette egyes országok vagy területek Isopoda-îaxmé.}àX, nagyban hozzájárulván úgy a fajok ismeretéhez; valamint azok földrajzi elterjedésének megállapításához, addig hazánk Isopoda-îaunàyài alig részesítették figyelemben. GROSSINGER JÁNOS volt talán az első, aki „Universa História Physica Regni Hungáriáé" czimű munkájának 1794-ben megjelent negyedik kötetében, az Aptera Polypoda-ról szóló fejezet egyik szakaszát az „Oniscus, sive Asellus

a-nak szenteli. Ebben a fejezetben említi azt is, hogy a nép nálunk az Oniscus-t „Pintze-féreg"-nek nevezi. Egyes faunisztikai adatok közlése azonban csak a mult század második felében kezdődik; így SCHMEDE ADOLF az aggteleki barlangból felemlíti a Titanethes albus SCHDTE. nevű fajt, mely azonban később újnak és a krajnai fajjal nem azonosnak bizonyult. Az első magyarnyelvű dolgozat, mely az egyenlőlábú rákokkal is foglalkozik CHYZER KORNÉL és TÓTH SÁNDOR „A Budapest vidékén eddig 1 Histoire naturelle des Crustacés. 1840. 2 A History of the British sessil-eyed Crustacea. Vol. II., London, 1868. 3 Isopoda

—Asseln. (Die Klassen und Ordnungen der Arthropoden. V. Bd., 2. Abth., 2. Hälfte., Leipzig, 1901). 4 Crustacea Isopoda terrestria per familias et genera et species descripta. Hauniae, 1885.