Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

vagy operculum nagy lemezzé fejlődött, az első két potrohláb operculumában légüregek nyertek elhelyezést, melyek a bennük levő levegőtől áttetsző fehérek (10. és 11. ábra, l), a 3.—5. potrohláb exopoditja kopoltyús üregnek tekinthető. A hímek és nőstények első és második haslemezének végtagfüggelékei egymástól nagyon eltérők (10. ábra, çf Q). A hímek endopoditja alkotja a hímvessző tokját (10. ábra, çf h), ennélfogva igen hosszúra nyúlt, míg a nőstényeké rövid háromszögű lemezt képez (10. ábra, Q e). A hímek második potrohlábán az exopodit hosszúra nyúlt, az endopodit pedig m 10. ábra. — Armadillidium vulgare Latr. hímjének A (<f) és nőstényének B (Ç) első potrohlába. — m = a mell ; p = a protopodit ; e — az endopodit ; h = a hímvessző ; o = az exopodit vagy operculum ; l = a légüreg. (DOLLFUS nyomán.) kettéosztott és a második rész nagyon hosszú, nyélalakú (11. ábra), a nőstényeké olyan, mint az első szelvényen. A hatodik szelvény végtagfüggelékének, mely a pleotelson-hoz tartozik, nincs semmi szerepe a levegőfelvételnél, alakja a potrohlábakétól teljesen elütő, ezért külön névvel jelöljük : farfüggelék (uropoda). A farfüggelék a pleotelson elülső hártyás részéhez (tehát a pleon 6. szelvényéhez) tartozik, magának a telsonnak nincsenek függelékei. A farfüggelék részei közül a tőrész (protopodit) egyszerű, szabálytalan négyszögű, melyhez a nagyon változó alakú exopodit és endopodit ízesül. Az exopodit szélesebb, mint hosszú lemez (12. ábra).