Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

második lábpárjának propodit-yd egyes fajoknál kiszélesedett (dimorphismus). Az egyes ízek különben hosszúkásak, többé-kevésbbé hengeresek és finom rövid szőrökkel borítottak. A tőízen hosszirányú barázda vonul végig. 3. A potroh. A potroh (abdomen) hat szelvényből áll, ezek közül öt alkotja a tulajdonképeni potroh-ot (pleon), a hatodik pedig két szelvény összeolvadásából keletkezett fargyűrű (pleotelson)\ ezt fejlődéstanilag a pleon hatodik gyűrűje és a végszelvény (telsőn) alkotja. Mindegyik szelvény a megfelelő végtagfüggeléket hordja. A potroh hátlemczei hasonlóak a tor hátlemezeihez, az első két lemez rövidebb és nem oly széles mint a következők, hátulsó szögleteik sem kihúzottak. A haslemezek bőrneműek, a hatodik, a telsonnal összefüggő lemeznek közepén van a végbélnyilás, a hímek első haslemezén pedig a hímvessző (penis). A potroh végtagfüggelékei. (Pedes spurii v. fissi.) A potroh öt szelvényéhez, a ^tecm-hoz tartozó végtagfüggelékeket pleopoda, a pleotelson végtagfüggelékeit pedig uropoda elnevezéssel illetjük. Az első öt szelvény végtagfüggeléke nagy szerepet játszik a lélekzésnél, ennélfogva alakjuk is teljesen más, mely alak azonban az egyes szelvények szerint nem módosul nagyon, legfeljebb a hímek második haslemezének végtagfüggeléke más, ennek ugyanis a párzásnál van szerepe. A potrohlábak részei az egyszerű, rövid és széles protopodit, melyhez az endopodit és exopodit ízesül. A protopodit azonkívül oldalt kis nyúlványt (epipodit) visel. A hímek második haslemezének endopoditja a többitől eltérő, a mennyiben egy keskeny és hosszú nyúlványa van. Az exopodit ki 9. ábra. — Armadillidium vulgare LATR. torának második szelvénye alulról. — m — a mell; kl — a költőlemez; c = coxopodit; b = basipodit; i = ischiopodit; me = meropodit ; ca = carpopodit; p = propodit; d = dactylopodit; o = oldallemez. (DOLLFUS nyomán.)