Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 22. (Budapest 1925)
Noszky, J.: Adalékok a magyarországi lajtameszek faunájához
XXII. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1925. ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI LAJTAMESZEK FAUNÁJÁHOZ. Irta Dr. NOSZKY JENŐ. BEITRÄGE ZUR FAUNA DER UNGARISCHEN LEITHAKALKBILDUNGEN. Von Dr. EUGEN NOSZKY. A Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-őslénytárában számos hazai középmiocén lelőhelyről származó gazdag és kimerítő paleontológiái gyűjteményünk van. Ezt a gyűjteményt muzeumunk 1919-ben elhunyt érdemes osztályigazgatójának, Dr. FRANZENAU ÁGOSTON-nak köszönhetjük, a ki mint hazánk harmadkori faunáinak fáradhatatlan búvára] az idevágó anyagot nemcsak összegyűjtötte, hanem jórészt már meg is határozta, de már le nem írhatta. A nagyérdekességű faunáknak speciális alakgazdagsága, mely a megfelelő facies viszonyokból származik, a tudomány szempontjából is kötelességünkké teszi, hogy legalább a főbb eredményeket közzé tegyük. Egyébiránt még az is indokolja a közzétételt, hogy a gyűjtéseknek egy jó része megszállott területeinkről származik és hogy ennélfogva hazafias és erkölcsi kötelességünk azoknak a területeknek természettudományi feltárásában a prioritást a magyar tudományosság számára biztosítani. Öt „locus classicus" faunájáról van itt első sorban szó, u. m. Kemencze, Sopron-Rákos, Szent-Margitta, Kis-Marton és Felső-Orbó. Az első négynek faunáját Dr. FEANZENAU gyűjtötte és határozta meg legnagyobb részben; a felső-orbóinak zömét a CsATHÓ-féle hagyaték alkotja. A teljesség kedvéért a muzeumunkban és egyéb hozzáférhető közgyűjteményeinkben levő idevágó többi adatot és az irodalmat szintén számba kellett venni; azonkívül az összehasonlítás céljából czélszerünek mutatkozott más hasonló hazai faunákat is, részben a feldolgozottakat, részben az újabban felfedezetteket, minő a sámsonháza-márkházai, hasonlóképen tekintetbe venni, hogy azok révén aztán az egyes helyek faunisztikai, faciesbeli és egyéb viszonyai jobban kidomborodjanak. így felvettem a jegyzékbe az ismert budapestrákosi, dévény-új falusi és a Cserháton fekvő mátra-szőllősi és mátra-