Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Moesz, G.: A zoborhegyi gránit kristályosan kiképződött alkatrészei

XXI. ANNALES MUSEl NATIUNALIS HUNGARiCI. 1924, A ZOBORHEGYI GRANIT KRISTALYOSAN KIKEPZ0DOTT ALKATRE8ZEJ. [rta Dr. MOESZ GUSZTAV. (Ket &brhvn\.) OBER EINIGE KRYSTALLI8IERTE GEMENGTEILE DES GRANIT8 VOM ZOBOR-BERGE IN UNGARN. Von Dr. GUSTAV MOESZ. (Mit 2 Figuren.) jelen dolgozatomat meg 1896-ban irtam, mikor KRENNER JOZSEE egyetemi tanar arra szolitolt fel, hogy allapitsam meg e kozet Titanitjanak fornuiit. Mivel a sors ezutan. hosszabb idore Brassoba vetett s ott krista.lvtannal nem foglalkozhattam, mas iranyu elfoglaltsagom halterbe szoritotta regebbi vizsgalataimat. Husz evvel kesobb, 1916-ban, KRENNER _J6ZSEE arra kert, hogy a Titanitra vonatkozo mereseimet, rajzaimat bocsassani rendelkezesere, hogy azokat kesziilo asvanytani nagy munkajaban felhaszniilhassa. Kereset akkor teljesitettem. ZIAIANVI KAROLV 1924. elejen arrol crtesitctt, hogy regi rajzainial LOCZKA JOZSEE keziralai kozf meglalalta es egyben azt ajanlotta, liogy a targy erdekessege mia.ff, rajzaimat es feljegyzeseimet minel elobb kozrebocsassam. Felszolitasanak keszseggei teszek most eleget. Ebben a dolgozatlian csak azokrol az asvanyokrol lesz szo, melyeket a. nyitrai (zoborhegyi) granit porra zuzott tormelekefiol TiiouLET-oldattal izolalni lehetett, es melyek a kozetben, mint jol kikepzodott kristalyok vannak jelen. Ezek a, kovetkezok: Titanit, Apatit. Zirkon, Pyrit es Magnetit. Titanit. A kozetben boven foglaltatik. Kristalyai sargas-barna sziniiek, 3—4 mm. (olykor 5—6 mm.) hosszuak; szelesseguk valamivel kisebb ; koroskorul jol ki vannak fejlodvc. A lapok nem tiikroznek kifogastalanul, mert tobbnyire repedezettek es erdesek. Leghomalyosabb az m (110) lap, amely csak mint keskeny csik fejlett ki. Uralkodo alak az alappiramis n (111), mely az ny ellel parvonalas rostozast mutat. Mindossze 0*