Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Moesz, G.: A zoborhegyi gránit kristályosan kiképződött alkatrészei

132 Di. MOESZ CISZTAV G alakot eszleltem, nevezetesen : a {100), e (001), x (102), m (110), n (111), n (221). Kdzuiok legritkabban jelenik meg az n (221). Az m es x gyakoriak, de sohasem lepnek eldterbe. (1. es 2. abra.) Ezeknek az alakoknak mert szdgadatai*) a kdvetkezdk: Mer es: Szamitas: (111) : (111) 42° 36

r 43° 49' (100) : (111) 35° 3' 35° 3V, (001) :(102) 21° 19' 21° 0' (001) : (111) 37° 38' 38° 16* (111) : (221) 12° 15' 10° 59' (100) ; : (110) 33° 56' 33° 147* 1. abra. 2. abra. Apatit. A szetdarabolt kozet legfinomabb tdrmelekeben mar egyszerii nagyitoval is meglathatok szintelen, fenyes, karesu kristalyai, inelyek saletromsavval es molybdensavas ammoniaval a phosphorsavra jellemzd, sarga csapadekot adjak. A phosphorsav kimutatasa mikroehemiai uton is jol sikeriilt, ugy, hogy nem lehetett ketseg, hogy Apatittal van dolgunk, annal kevesbbe, mert a bazis szerinti kitiind basadas, az optikai viselkedes es a szogmeresek is, Apatitra vallottak. A kristalyokon a legkozonsegesebb alakok voltak. Az aranylag magas elsdrendii prismat m (1010) fdnt es lent egy elsdrendii piramis x (1011) es a btizis e (0001) tetdztek. A mert szogadatok a kovetkezdk : Meres: Szdmitaa: (0001) : (1010) 90° 12' 90° lI010):I1011) 49° 35' 49° 42' *) Ezek csupan a/ alakok identiiiealasara voltak elegendfik; a szjimilott sziigertekeket J. I). DANA, System ut' Mineralo^y (6. ed. 1898 p. 712} munkajabol wtteui al.