Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Strausz, L.: Zebegény és Nagymaros környékének felsőmediterrán rétegei

ZEBEGENY ES NAGYMAHOS MEDITERRAN RETEGEt. &8 lithothamnium egyaltalan nincsen benne, ellenben boven vannak foraminiferak. Tobb esiszolatot is keszitettem ebbol a kozetbol s bar ez igen puha es mallekony, toredezo s a csiszolatok altalaban nem igen sikeriilnek, megis meg tudtam benne talalni a kovetkezo genusokat, nemelyiket tobb fajjal is kepviselve : Biloculina, Triloeulina, Alreolina, Textularia, Motalia, PolystomeUa. Ezek alapjan hatarozottan neritikus kepzodmenynek vehetjiik czt a foraminifenis meszkovet, mely kulonben teljesen megegyezik a 368-as pont kozeleben levovel. Az emlitett ket reteg azonban valosziniileg nem fiigg ossze egymassal, mivel a ketto kozott velok egyezo, sot csekelyebb magassagban is lithothamniumos meszkodarabok hevernek a felszinen, annak bizonysagaul, hogy a lithothamniumos meszko a ket emlitett elofordulas koze beekelodik. Az iment eloadott adatok alapjan e videk lortenetet a felsoniediterran korban igy foglalhatjuk ossze : Az andezitek kitorese utan az egesz teriiletet sekely tenger boritotta, melynek melysege a. laminarias zonanak felelhetett meg. Ekkor egy arokszerii siilyedes kovetkezett be Zebegenynel, a melyben bathyalis, de a kornyeken tovabb is gazdag neritikus fauna elt. Utobb ez az arok megszunt s egyseges melysegi viszonyok melletl altalaban lithothamniumos mesz kepzodott, nehol idonkent niegfogytak a lithothamniumok s oli a lenger feneken molluszkak is bovebben eltek ; a teljesen lithothamniummentes reszeken pedig foraminiferak tanyaztak, kozetalkoto mennyisegben. A kiilonbozo lajtameszko-kepziidmenyek kozott azonban a faunak szegenysege miatt nem sikeriilt melysegkiilonbseget kimutatnom. Lehetseges, hogy mas teriiletekkel valo osszehasonlitas egyszer majd e kerdesre is vilagot fog vetni.