Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Strausz, L.: Zebegény és Nagymaros környékének felsőmediterrán rétegei

mar tobb a koviilet. de rendkiviil rossz megtartasuak. A korallos facies itt altalaban a lithothamniumossal egyiitt szokott elofordulni, a mint ezt peldaul Visegnidon a Feketeiiegy nyugati oldalan es Nagymarostoi eszakra a Tiirkenfeldnek a Miihlgrund fele eso lejtojen is tapasztaltam; itt pedig meg esak el sem kiiloniil hatarozottan, hanem a korallok feszkeket alkotnak a lithothamniumok kozott. Nem is valodi zatonykepzo, konstruktiv korallok fordulnak itt elo, hanem agasbogas, kis csoportokban fellepo alakok, melyek mintegy atmenetet kepeznek a niaganos es a konstruktiv korallok kozott elofordulas szempontjab6L A molluszkds meszkoben, meglehetosen rossz megtartasban, a kovetkezo koviiletek fordulnak elo : Cypraea sp., Turritella Arehlmedts BRONG., Couus sp.j Peeten opercularis L., Lucina leomina BAST

V Venus multilatnetta LAMK., Lithothamnium ramosisslmum Rss. Lithothamnium meg eleg sok van bcnne, ambar nem annyi, mint az elozo ket retegbeu. Vegiil a foramimiferas meszkoben egyaltalan nincsen lithothamnium, de egyeb koviiletet sem talaltam benne. Faciese tekinteteben ezt nem gondolom ketsegtelen melyebb vizi kepzodmenynek, mint a litliothamniumos meszkovet, hanem valosziniinek tartom, hogy azokon a reszeken kepzddott, a hol a tengerfenek valamely okbol nem kedvezett a lithothamniumok megtelepedesenek. Teljesen ilyen kepzodmenyt talaltam a Vizesiirok felso vege fele levo 166-os ponttol del fele koriilbeliil V« kilometernyire; ez is a lithothamniumos meszkovel egyezo magassagban van, mint ugyanazon koru retegnek mas faciesii kifejlodesc. Sajnos itt a Feherhegyen nincs kielegito jo feltaras; de azt hiszem nem tevedek, mikor a harom elso reteget egymas felettinek, az utolsot, a foraminiferast ezck egyikevel egyczo koru, de mas faciesii kepzodmenynek veszem. A Vizesarok mellett, a 166-os pont feletti lejton (a deli oldalon) szinten megvan a lajtamesz, tiirhetoen feltarva. A lejtot koriilbelul felmagassagig andezittufa alkotja, felette eleinte tuftis meszko kovetkezik, de felfele a tufa hirtelen megfogyatkozik; also resze margasabb is, mig felso reszet mar teljesen tiszta lithotliamniumos meszko alkotja. Ebben eleg boven vannak bryozoak, de foleg nagyon s<jk ]>enne a Peeten opercularis, mclynek eleg jo peldanyai a termeszettol kipreperalva tuczatjaval hevernek a lejtd felso vegenel az ut mellett. Itt a kovetkezo koviileteket talaltam: Foraminiferak es bryozoak (igen rossz megtartasban). Echinolampas sp., Pecten cfr. Besseri ANDBZ., P. cfr., inerassatus PARTSCH, P. laMssimus BR., P. opercularis L., Anomia sp., Ostrea sp.

; 0. frondosa DE SERR.

; Pectunculus pilosus L., Lithothamnium ramosissimum Rss. Erdekes, hogy a Pectsn latissimus, mely a lithothamniumos meszkoben hatarozottan uralkodo kovulet szokott lenni, itt szinte ritkastig szamba megy. A fensikon valamivel delebbre megvaltozik a lajtamesz jellege : itt