Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Strausz, L.: Zebegény és Nagymaros környékének felsőmediterrán rétegei

ZKBKCKXY KS NACYMAHOS MKDITKHUAN KKTKGKI. HAUG *) szinten elfogadta konyveben, azert en is igy niereni magyarazni ;i zebegenyi faunakeveredest. SCHAFFEE e faunakeveredes kimutatasanal a kOviiletek megtartasara is liiniaszkodhatott, mig ez a jelen esetben alig lehetseges, niivel a koviiJetek tulnyomo resze csupan kobel, masreszt pedig itt a koviiletek eleg kozelrol szarmazhatnak s igy nem kellett nagy utat tenniok ; de mig ott sziikseges is volt a megtartas iigyelembe vetele, mert a ket fauna neritikus, illetoleg bathyalis jellege nem olyan feltiino, addig Zebegenyen a kulonbseg meglehetosen nagy es feltiino, ugy hogy a ket elem egymastol minden iiiellelvkorulrneny (megtartas, egyedszani) iigyelembe vetele nelkul is teljesen jol elkiilonitheto. A fauna fennebbi felsorolasanal ;i bathyalis alapfaunahoz tartozo fajokat + jellel tiintettem fel, mig a tobbi, meg nem jelolt alakot (eltekintve neniely csupan generikusan meghatarozott s egyik faciesre sem jellemzo koviilettol) neritikusnak, tehal bemosottnak tartom. Gsupan a foraminiferaknal nem valaszlotlain el a ket elemet, mivel itt a felsorolt 22 alak koziil csak 2 jellemzo a melyebb es 2 a sekely tengerre, mig a tobbi 18 joforman minden faciesben elofordulhat, legfeljeJm bizonyos faciesben kozonsegesebb, mint a tobbiben. 3. A Jegfelso itt feltart reteg egy porhanyo, lithothamniumos, andezittufat tiirtaJmazo meszko, mely csupan a banya eszaki falan van meg. KeVes es rossz liiegtartasu koviiletet talaltam csak behne: Lithothamnium ramosissimum Rss., Clypeaster crassieostatus AG., nehany meghatarozhatatlan Bryozoa, Serpula sp., Pecteu latissimus BE., P. opercularis L., Ostrea sp., Venus cfr. multilamella Bic A ket nuisik itt levo banya tobbe-kevesbbe tufas, puha lithothiimniumos meszet tar fel; ezekben szamottevo faunat nem talaltam. Az inncn kelet fele liuzodo arokban eJeinle iiz agyagot latjuk feltarva, de ez tovabb kelet fele eltiinik a lithothanmiumos meszko alatt. Kevessel delel)brc az erdo szelenel a szantofoldeken ugyancsak a Jithothanmiumos meszko hevero darabjait: talaltam, melyekben sok Pecten latissimus talalhato. Nagymaros felett a Feherhegy oldaliin es tetejen az andezittufa felett Jajtanicszko van. Itt az uttol, mely a 290-es pont fele visz, nyugatra, a 368-as pont iranyaba haladva eloszor lithothamniumos meszkovet, azutan Jithothamniumos korallos meszkovel, feljebb moJluszkas, vegiil pedig foraminiferas meszkovet talaltam. Az elso harom reteg valosziniileg vertikalis iranyu sorrendnek felel meg, tehat az egy helyben, idd folyaman beallolt faciesvaltozas kovetkezmenye; az utolso azonban ugy latszik horizontalis facieskiilonbsegre vall. Az also lithothamniumos meszkoben keves a koviilet, csupan a Pecten lalissimu* gy.ikori; a korallos meszben *) E. HAUG, Traite de Geologie, T. II. j>. 1642.