Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Tokody, L.: Krokoit Rézbányáról és wulfenit Jarabáról

XXR. ANNALES MUSKl NATIOXAIJS JtUNGARlCI. 192.1. KROKOIT REZBAXYAROL ES WULPENIT JARABAROL. Itta l)r. TOKODV LASZLO. iKet abraval.) LA KROKOITB I)E HEZBANYA ET LA WULPENITE I)E JARABA. Par le Dr. L. TOKODV. (Avec 2 figures.) I. Krokoit. Rezbanyan a „Szt.-Antal" banyaban 1833-ban krokoitot fedeztek fel, rnelyet A. WEHRLE

1

) ismertetett. PETERS lelsorolja a rezbanyai asvanyok kozt, de eldfordulasat ketsegesnek tartja es hajlando a WEHRLE-IOI leirt hajnalvoros, prizmatikus kristalyokat wulfenitnek minositeni.

2

) G. ROSE ugyancsak wulfenitnek tartja e krislalyokat.

3

) ZEPHAROVICII szerint ketes, hogy e kristalyok vajjon krokoitok-e.') GOTTA, FELLENBERG "') es TOTH

6

) rnar hatarozottan emlitik a krokoitot RezbtinyaroJ. A felsorolt szcrzok szerint a szabad kis kristalyok agyagba bennovc fordultak eld ; reszletes kristalytani adatokat azonban egyikuk sem kozolt. A Magyar Nemzeti Muzeuin asvany-gyujteinenyeben orzott, az 1832. evhol valo es a „Szl.-Antal" banyabol szarmazo telcrdarabon bosegesen ') A. BAi."M(>EIITNEH—A. v. ETTINUSUAUSE^, Zeitschr. fiir Physik u. Matheinatik. Bd. 10. 1833. a

) K. F. PETEKS, Gcol. u. lnin. Studien aus dem siid-ostlichen Ungarn, INSbesondere aus der Qmgegend von Rezbanya. (Sitzb. d. Akad. d. Wiss. Wien. 1861. Bd. 44. I. p. 160.) s

) G. ROSE, Ueber die rothen Abanderung dcs Gelbbleierz. (Poggendorfs Annalen d. Pliysik u. Chemie. 1839. Bd. 1-6. P. 839—6441) 4

) V. v. ZBPHAROVICH, Min. Lexicon. 1859. I. p. 228. G

) COTTA—FELLENBERG, Erzlagerstiilten Ungarns u. Sicbenbiirgens. Freiherg. 1862. I. 164. B. COTTA, Erzlagerstatten im Banat u. iu Serbien. Wien. 1864. p. 85. et 106. ") TOTH MIKE, Magyarorszag asvanyai. Budapest 1882. p. 303,