Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez

ADATOK A CHARA CRINITA KI.TKKJKDK*KHfiZ. h) longiora, foliola jtosteriora pauium breviora, sed aeuleis longiora; in verticillo infitno niimerus eorum 6, in ceteris vertieillis steriiibus quoque plerumque 5; foliolum ventrale vertieillorum sterilmni longissimum: in foliis masculinis, quae omnino foliis femineis sunt longiores, foliola cireumcirca fere aequilonga, vix internodiis foliorum Jireviora. Antberidia pennagna 800—832 /t diametro; oogonia 592 u longa et 320 ,u lata; corona oogonii 65 //. alta. Oosporae nigrescentes, circa 440 /i Jongac ct 260 fi Jatae sed magnitudo permaturarum oosporarum multum variat, maximae in vertieillis mediis caulis primarii ct ramorum, 576 p, longae cl 240 ii latae. minimae in ultimis verticillis caulis et ramornm tenuium, 512 /w longae et 292 « latae. In lacu „Hosszuviz" dicto prope Solt-Vadkert et in lacu „Kolom-l6" dieto prope Izsak, eomit. Pest Hungariae. Chara crinita WALLR. J. tenuifolia n. f. et 9Normalisan vagy gyerebben elagazo, 10—20 cm. magas, 0*5 mm. vastag tengelyii laza bokrocskakban termo novenykek. Also internodiumaik 1*5—2 cm. hosszuak es gycren tiiskezettek; a fclsok fokozatosan rovidiilnek es siiriin meg vannak rakva a tengely atmerojenel ketszer hosszabJj tinom hegyes tiiskekkel. A sugarak 5—8 mm. hosszuak, feltiinoen vekonyak, 5—6 csomosak; dsszes internodiumaik vekonysaguknal fogva erosen megnyultalmak latszanak, a iengelytol egyenesen elallanak es csak a tengely vegeben erik el es reszben fedik is a felsobb, liatalabb sugarorvoket. Az egysejtii vegszelvenyiik liosszabb es vastagabb is az utolso sugarkaknal es erosen a tengely fele hajlik. A sugarkiik mindeniitt, a Jegalso sugarnodusokon is, rovidebbek a sugarinternodiumoknal, vekonyak, csak valamivel vastagabbak a tiiskeknel, hegycs csucsban vegzodnek es mereven, egyenesen elallanak a sugarcsomoktol. A melleksugarak is erosen fejlettek, de rovidebbek a tiiskeknel es szinten hegycs csiicsuak. Az antlieridiuniok nagyok, atlag 660 /i atmerojuek es ugy mint az atlag 536—616 /i/261—247 // meretii oogoniumok rendszerint csak egyesevel fejlodnek a sugarak also 3, ritkal)ban 4 csomojan. x\z oosporak feketek. csaknem haromszor hosszabbak mint szelesek, nagysaguk azonban igen valtozo, altalahan 442—493 /// 152—182 ii meretuek. B^orma normaliter vel parce ramosa, caulibus caespitosis 10 — 20 em. altis et 0*5 mm. crassis. Internodia inferiora 1*5—2 cm. longa, sparsim aculcata, internodia supcriora gradatim abbreviata, aculeis densis diametro eaulis duplo longioribus, tenuibus, acuminatis. Folia 5—8 mm. Jonga exaete tenuia, nodis 5—6, internodiis perlongis, a caule recte distantia, verticillos superiores solum ad apicem cauJis attingunt, partim cos superaht et juniores tegunt; articulus ultimus ccorticatus unicellularis, supremis 2*