Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez

hr. HLAftSZKY \A\DOK foliolis longior et crassior et cauli valde inclinans. Foliola ubique, eliain in nodis inferioribus foliorum internodiis foliorum breviora. Stipulae valde evolutae sed aculeis breviores, apice acuminato. Antheridia permagna, 600 11 diametro; oogonia 536—616 /v longa et 261—247 p. lata, ut antheridia solitaria in 3—4 nodis inferioribus foliorum. Oosporae nigreseentes. triplo longiores, quam latae, magnitudine multum variant, plerumque 412—493 fi longae et 152—182 /i latae. In lacu parvo subsalso innominato intcr stationem Szeged-Felsotanya viae ferreae et lacum „Oszeszeki to" dictum, etiam in lacu „Oszeszeki 16" prope Szeged, comit. Csongrad Hungariae. A jelen dolgozatomban emlitett es kiilon is fclsorolt Chara crinita termohelyeken, az 1923. nyanin atkutatott osszes tavakban, mocsarakban es allovizekben, a hol Chara crinita bovcn terem, cT- es 9lvai

'

11 telepek vegyesen fordulnak elo. A cf-ivani Chara erinitd-nak regola ismeretes ket magyarorszagi termohelyehez az 1922. evi kutatasombol kifolyohig meg egy harmadik lij termohelyet fiizhettem (Math. es ternieszettudonuinyi Ertesito, XL. p. 1.); az elmult nyari 67«?ra-kutatasaim a (J-ivaru Chara crinitd-nak 12 lij termohelyet eredmenyeztek, a melyek harom kiilonbiizo, egvmastol tavoleso videken fekszenek: a fehermegyei Sarreten, a pestmegyei Solt-Yadkert es Kecskemet videkere es Szeged videkere. A cf-ivaru Ckara crinita magyarorszagi termohelyeinek ez a most egyszerre megnovekedett szatna irizonyara tetemesen meg fog meg novekedni, ha majd az a sok alfoldi to, tavacska es mocsar, a Jiol szakferfiaink eddig meg meg sem fordultak, mind at Jesz kutatva. Idezelt tavalyi kis ertekezesembcn a 9"i

va,

'h Chara crinataA miut gyakoribh novenykei, a cf-ivarii Chara crinitd-t ellenben inint nagy ritkasagot liintettem fel liazankban -— a kiilfoldon nieg ma is ritkasag -— most a legtijabb, legutolso kutatasaink alapjan eppen az ellenkezojet kell jeJentenem: a parllienogenetikus 9-i

vai

'

Ll Chara crinita a ritkabb uovenykc mi nalunk, a cf-ivaru Chara crinita ellenben csaknem kivetel nelkiil mindeniitt talalhato $-ivaru telepekkel keverten iigy kisebb tavacskaink- es alfoldi mocsarainkban, mint nagyobb iavaink sekely vizeben, s6t nemelyik nagyobJ) toban a melyebJtvizii reszekel is oriasi inennyisegben lepi el, de ez mind csak a szikes vizeinkre all. Az irodfilomban felsorolt. magyarorszagi termohelyeken, a melyekrol esak 9-i

varu telepek kozoJtettelf, ujabb icloben nem sikeriilt uj anyagol szereznem; a leglobb imir nem is lelezik tobbe, mint pl. a kelenfoldi mocsarak, a kispesti es az Erzsebelfalva melletti allovizek es arkok. valamint a nadorkerti b^rmoheJy; az erdelyi, fertotavi es tengermelleki termohclyek most idegen megszdllas alatl vannak. Tisztan esak Q-iyaru telepekben htbilluilo a Chara crinita niostanaban a velenczei „N;idast6''