Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 20. (Budapest 1923)

Vendl, M.: Újabb adatok a Velenczei hegység kőzeteinek ismeretéhez

82 Dr. VEN DL MÁRIA Ez az aplit nem telérszerüen lép fel, hanem a gránitos magma diasiszt szélső faciesének felel meg.

1 Ugyancsak ebhen a kőfejtőben, a kőfejtő északi oldalán egy körülbelül 60 cm. vastag lamprofir télért talált, mely •délnyugat-északkeleti irányban húzódik. A telér kőzete rendkívül mállott, a mi valószínűleg annak az eredménye, hogy éveken keresztül nem fejtették. úgy hogy csak igen erősen dekomponálódott kőzetpéldányokat lehetett gyűjteni. VENDE ALADÁR közelebbi megvizsgálás czéljából mind a két kőzetet nekem adta át. Tarmalinos aplit. A kőzet elegyrészei: ortoklász, plagioklász, kvarcz, turmalin. kevés biotit, továbbá apatit, zirkon és kevés vasércz (magnetit). Az ortoklász makroszkóposán igen gyengén halvány rózsaszínű, egyszerű egyénekben és karlsbadi ikrekben fordul elő. Többnyire üde. vékony csiszolatban azonban néha kis szeric-zitesedés észlelhető. Zárványként plagioklász és kvarcz fordul elö benne. A plagioklászok meghatározását kvarczhoz mért fénytörésük és albitikreken a szimmetrikus zónában mért maximális kioltás alapján eszközöltem. II állásban a < a> y < | X állásban y' < a> a < e A szimmetrikus zónában mért maximális kioltás 3°. Mindezek az értékek oligoklászra vallanak, melynek összetétele körülbelül Ab78 Am^-nek felel meg. Az oligoklászok alárendeltebb mennyiségben lépnek fel az ortoklászoknál. Néha teljesen üdék, igen gyakran azonban csak a szélük friss, belsejük zavaros és szericzitpikkelykékkel telt. Egyéneiken az M \ 010 | többnyire jól felismerhető. Az oligoklászokon keskeny ikerlemezek láthatók. Ikrek többnyire az albit, — ritkán a periklin — s még ritkábban a karlsbadi törvény szerint észlelhetők. A kvarcz színtelen, allotriomorf. Igen gyakran parányi pontszerű folyadékzárványokat tartalmaz szabálytalan elhelyezésben. A kvarcz és ortoklász sokszor granofiros összenövésben van egymással, miként azt a Velenczei hegység többi aplitjai is mutatják. A tvrmalin alárendelten fordul elö a kőzetben ; nem egyenletesen szétosztva, hanem itt-ott szabálytalanul elhelyezett apró fészkekben található. A turmalincsomók átmérője az 1 cm-t alig haladja meg. Az egyes turmalincsomók apró turmalinegyének halmazából állanak, melyeken a prizmazóna részben felismerhető, részben pedig a kontúrok szabály' VÉNÜL A., tue. cit. p. 41