Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

MAGYARORSZÁGI PULMONÁTÁK ANATÓMIÁJA. •43 Idegrendszerérőla 12. rajz ad útbaigazítást, mely a táplálócső elülső részével egyetemben feltünteti a baloldali dúczokat is. Feltűnő az agydúcz hatalmas fejlettsége, mely két nagy lebenyből áll, a felsőből ered a cerebro-pleurális, az alsóból pedig a cerebro-pedalis connectivum. VI. Segmenting FLEM. Segmentina nitida MÜLL. (16 — 17. rajz). Bélcsatorna (16. rajz). Pharynxa kicsiny, tojásdadalakú ; nyálmirigyei hengeresek, eléggé rövidek, kihegyesedő hátsó részüket a garatideggyűrű a nyelőcsőhöz szorítja. Nyelőcsöve rendkívül hosszú és vékony, mely hirtelenül kitágulva megy át a feltűnően kicsiny, tojásdadalakú gyomorba ; a gyomrot két gyenge befűződés a rendes három részre osztja. Az előgyomor kúpos, a középgyomor hordóalakú, az utógyomor hengeres, pylorus-fiiggeléke hengeres, jól fejlett, vastagabb a középbélnél is, vele együtt nyílik a középbélmirigy hatalmas vezetéke is. A középbél a gyomor körül majdnem teljes kört ír le, azután gyenge S-alakú hurkot alkot ^ éles határ nélkül megy át a vele egyenlő vastagságú végbélbe. Radulafogai, mint a Planorbis-félékéi a Pl. corneus kivételével általában, rendkívül aprók, melyeknek viszonyai csak teljesen kifogástalan készítmény alapján volnának megállapíthatók, mivel azonban csak egy darab nem megfelelő módon sikerült készítmény áll rendelkezésemre, a radula ismertetéséről egyelőre le kell mondanom. Annyit e készítmény alapján is megjegyezhetek, hogy a szóban lévő faj radulája egyetlen jelentős vonásában sem tér el a Planorbis-félékre jellemző typustól. Ivarkészülék (17. rajz). Hímnősmirigye a zsigerzacskó csúcsát foglalja el s hatalmas nagyságú, világos okkersárga, vékonynyelű bunkóvagy inkább palaczkalakú acinusokból áll. Hímnősvezetéke kezdetben egyenes és vékony, azonban alább hirtelenül hatalmasan megvastagodik s kissé kanyargóssá válik, azután lassan ismét megvékonyodik, még vékonyabbá válik, mint a milyen a kezdőrésze, egyben egyenes lefutásúvá lesz és ilyen marad egészen végig. Fehérjemirigye kicsiny és fürtszerűen csoportosuló mirigycsövekből áll. A hímnősvezeték kettéágazása mintegy 25-szörös nagyítással jól látható, ellenben a fehérjemirigy vezetéke beömlésének körülményeiről a tárgy kicsisége miatt nem tudtam semmi biztosat sem megállapítani. A petevezeték felső része vékonyabb, hengeres, összecsavargatott cső, mely azonban meglehetősen rövid és csakhamar helyet ad a vezeték második, tágabb, vastagfahi részének, mely körülbelül a közepe táján a