Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)
Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből
MAGYARORSZÁGI PULMONÁ TÁ K ANATÓMIÁJA. •69 Az állat meglehetősen karcsú, elül lekerített, hátrafelé egyenletesen, lándzsaszerűen kihegyesedő, farka erősen tarajos, azonban a taraj annak hegye felé fokozatosan lelapul. Testének felületét sokszögletű, pikkelyszerű szemölcsök fedik, melyeket világos határvonalak, illetőleg bemélyedések választanak el egymástól, a szemölcsök a hátoldalon durvábbak, a láb széle és a farok felé ellenben fokozatosan kisebbekké válnak. Szemtartói hosszúak, karcsúak, szemölcsösek, végük erősen bunkós, a fekete szemek a bunkó hátsó pereme felé tolódtak; tapogatói kurták, zömökek; színe meglehetősen egyenletes barnásszürke, a szín a láb felé fokozatosan világosabbá válik s világosabb a farok is, talpa világosszürke, erősen duzzadt gallérja majdnem fehér. Köpenyszervek. Lélekzőürege nagyon mély, maga a köpeny fehér, csak a vese mentén pigmentes ; veséje erősen megnyúlt, szalagszerű, vezetékével egyetemben egy teljes kanyarulatnyi hosszú, sárgás vagy fehéressárgás színű, alapja szélesebb, egyenesen levágott, előrefelé egyenletesen megvékonyodó, vezetéke majdnem a lélekzőüreg nyílásáig ér. Szívburka a lélekzőüreg mélyén, mindjárt a vese alapjánál foglal helyet. Bélcsatorna. Pharynxa nagyon zömök csonkakúpalakú, radulazacskója nagyon kicsiny, kúpos. Nyelőcsöve hosszú, vékony, nyálmirigyei aránylag kicsinyek, a nyelőcső harmadával egyenlő hosszúak vagy még annál is rövidebbek, körülbelül lándzsaalakúak, hátul hegyesek, elül rézsútosan levágottak, a nyelőcső felett gyakran nem érintkeznek, ellenben alatta igen. Gyomra kicsiny, kissé ívesen hajlott. Középbele a rendes kettős hurkot írja le s azután átmegy a végbélbe. Radula (43—44. rajz). A radulát két rajzon mutatom be, melyek egyike (43. rajz) a balra csavarodott M. venerabilis, a másik (44. rajz) pedig a jobbra csavarodott M. relictus raduláját ábrázolja. Miként a rajz tanúsítja, a két formának radulája közt nincs eltérés, csakhogy az előbbinek félsorában 29, az utóbbiéban pedig csak 25 fog van, a mi nyilvánvalóan az állatok eltérő nagyságának folyománya. A középsőfog valamivel kisebb a szomszédos mellékfogaknál, háromhegyű, a mellékhegyek kicsinyek. A mellékfogak kéthegyűek, a peremfogak 3—5 hegyűek, az utóbbiak körül45. rajz. A Mas tus relictus E. A. BLZ. ivarkészüléke.
