Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

4 SOÓS LAJOSnyílással nyílik a szabadba. Ezt az üreget köpeny- vagy lélekzőüregnek nevezzük, mivel ebben vannak elhelyezve a kopoltyúk, illetőleg kopoltyúk hiányában ennek a felülete a lélekzőfelület. A tüdőscsigák lélekzőüregének nyílása mindig kerek s lélekzőnyílásnak (pneumostoma) nevezzük. Elhelyeződését illetőleg tudnunk kell, hogy a jobbra csavarodott csigákon a test jobboldalán, a balra csavarodottakon pedig megfelelően annak baloldalán keresendő.

1 Ebben az üregben vannak elhelyezve a köpenyszervek néven összefoglalt szervek jelesen a vese, a szív, a kopoltyúk és az osphradium néven ismert érzékszerv. Ez utóbbi a tüdőscsigákban csak többé-kevésbbé degenerált állapotban van meg, avagy teljességgel hiányzik, azért ez alkalommal ismertetését mellőzhetem, épen úgy, minta kopoltyúét is, mert a tüdőscsigáknak valódi kopoltyújuk tudvalevőleg soha sincs. A köpenyszervekhez számíthatjuk bizonyos fokig a végbelet is, bár tulajdonképen nem fekszik a lélekzőüregben, hanem csak annak a fala mentén fut végig s nyílása köz vetet lenül a lélekzőnyílás mögött van. A Pulmonáták meglévő és tágabb értelemben vett köpenyszervei úgy helyezkednek el, hogy — jobbra csavarodott formát véve alapul — a köpenyüreg jobb zuga mentén fut végig a végbél, ettől balra, nem nagy távolságra foglal helyet a vese, s viszont ettől balra, köz vetetlenül mellette, sőt részben a vese megfelelő íves beöblösödésébe benyomódva található a szívburok s benne a fej felé eső részen a szívpitvar, mögötte a szívkamra. Balra csavarodott fajokon a szervek sorrendje megfelelően fordított. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez csak schema — bár a legtöbb esetre érvényes schema — mert a köpenyszervek elhelyeződésében különböző körülmények eltolódásokat idézhetnek elő. A köpenyüreg viszonylagos nagysága nagyon különböző s általában véve a test és a héj alakjától függ. Oly fajoknak, melyeknek a zsigerzacskója s ennek megfelelően héja kevés számú, de tágas kanyarulatból áll, a mivel együtt szokott járni az utolsó kanyarulat öblös volta, nem mély, de nagyon széles, tágas lélekzőürege szokott lenni; oly fajoknak viszont, melyeknek zsigerzacskója és héja igen sok kanyarulatból áll, azoknak köpenyürege keskeny, de nagyon mély, szinte lapos csőalakú. A köpenyüreg mélysége hatással van a vese alakjára is, mert a mély lélekzőüreggel bíró fajoknak rendesen hosszú, keskeny, néha szinte szalagalakú, ellenben a rövid, széles lélekzőüreggel ellátott fajoknak sokkal zömökebb veséje van. A jobbra csavarodott csigák veséje — mint említettem — a végbéltől mindjárt balra, tehát a lélekzőüreg jobboldalán, annak a boltozatán és 1 A csavarodás irányát nagyon könnyű megállapítani, mert a nézővel szembe és csúcsával fölfelé fordított héj nyílása baloldalon fekszik, ha balra csavarodott a héj, és jobboldalon, ha jobbra csavarodott.