Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)
Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből
66 SOÓS LAJOSkihegyesedettek, a két mirigy együtt széles alapú háromszöghöz hasonlít. A gyomor kissé ívesen hajlott s lassan megvékonyodva megy át a középbélbe. A középbél kezdőrésze párhuzamosan fut a gyomor homorú oldalával, azután a rendes S-alakú kettős hurkot irva le átmegy a hosszú végbélbe. Radula (40. rajz). Középsőfoga egyhegyű, némi nyomaival az ectoconusoknak ; mellékfogainak száma 6, kéthegyűek ; a peremfogak száma 10 —13, a belsők háromhegyűek, kifelé azonban az ectoconus ismételt hasadása következtében egyre több hegy jelenik meg, úgy hogy a szélsők már sokhegvűek. A radula képlete : -j- -f- + ^— 1 Z o — o Állkapcsa erősen, ívesen hajlott, széle éles, hosszant szabálytalanul rovátkolt, szárga színű. Ivar készülék (41. rajz). Hímnősmirigye bojtokba rendeződött aeinusokból áll. Hímnősvezetéke kezdetben nagyon vékony és egyenes vagy hullámos lefutású, később erősen kanyargóssá válik a nélkül, hogy átmérője megnövekednék, harmadik harmada azonban hirtelenül nagyon erősen kitágul s kanyargós marad, míg legvégső része ismét nagyon erősen megvékonyodik. Fehérje mirigye nyelv- vagy háromszögalakú, laza összetételű, bolyhos felületű. Pete-ondóvezetéke rövid, zömök. Uterusa tág, redőzött, több kiöblösödésre tagolódott, hyalin, vízben erősen megduzzadó szövetekből áll; prostatáját hatalmas nagyságú, hengeres, különálló mirigyek alkotják. Petecsatornája kezdetben széles, lapos, alább hengeressé válik s ilyen a hüvelye is, ez utóbbi rövidebb a petecsatománál. Párzótáskája kicsiny, nyele vékony, hengeres, melynek vége csak nagyon kevéssé duzzad meg, nagyon szakadékony, szorosan a petecsatornához simul, a melytől csak nagy ügy gyei-bajjal lehet elválasztani, épen azért beömlésének helyét nagyon nehéz pontosan megállapítani, azonban a rajzon feltüntetett helye miuden valószínűség szerint helyes. Penise hengeres, eléggé vastag s csak az appendix eredésének helye mögött vékonyodik meg, majd ismét megduzzad egy kissé s ezen a ponton ömlik beléje a nagyon hosszú, vékony ondócsatorna ; a penis az ondócsatorna beömlésének helyén túl is folytatódik, mely részt az analógia alapján ostornak kell neveznünk, jóllehet a közönségesen ezen a néven nevezett szervtől eltér, mert ahhoz képest nagyon vastag. A penisnek hatalmas appendixe van, mely két részből áll: tőrésze vastag, hengeres, majd hirtelenül megvékonyodva átmegy a második hosszabb részbe, melyet ostornak is szoktak nevezni, ez kezdetben vékonyabb, vége felé azonban fokozatosan megvastagszik. A penis visszahúzóizma erős, vastag, közepes hosszúságú, két ágú, vastagabb ága az appendix tőrészéhez, a vékonyabb, nag3 ron rövid ága pedig a penishez tapad, szemben az ondócsatorna beömlésének helyével. A jobb szemtartónyél visszahúzóizma a penis és a vagina közt halad át.
