Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

66 SOÓS LAJOS­kihegyesedettek, a két mirigy együtt széles alapú háromszöghöz hasonlít. A gyomor kissé ívesen hajlott s lassan megvékonyodva megy át a közép­bélbe. A középbél kezdőrésze párhuzamosan fut a gyomor homorú oldalával, azután a rendes S-alakú kettős hurkot irva le átmegy a hosszú végbélbe. Radula (40. rajz). Középsőfoga egyhegyű, némi nyomaival az ectoconusoknak ; mellékfogainak száma 6, kéthegyűek ; a peremfogak száma 10 —13, a belsők háromhegyűek, kifelé azonban az ectoconus ismételt hasadása következtében egyre több hegy jelenik meg, úgy hogy a szélsők már sokhegvűek. A radula képlete : -j- -f- + ^— 1 Z o — o Állkapcsa erősen, ívesen hajlott, széle éles, hosszant szabálytala­nul rovátkolt, szárga színű. Ivar készülék (41. rajz). Hímnősmirigye bojtokba rendeződött aeinusokból áll. Hímnősvezetéke kezdetben nagyon vékony és egyenes vagy hullámos lefutású, később erősen kanyargóssá válik a nélkül, hogy átmérője megnövekednék, harmadik harmada azonban hirtelenül nagyon erősen kitágul s kanyargós marad, míg legvégső része ismét nagyon erősen megvékonyodik. Fehérje mirigye nyelv- vagy háromszögalakú, laza össze­tételű, bolyhos felületű. Pete-ondóvezetéke rövid, zömök. Uterusa tág, redőzött, több kiöblösödésre tagolódott, hyalin, vízben erősen megduzzadó szövetekből áll; prostatáját hatalmas nagyságú, hengeres, különálló miri­gyek alkotják. Petecsatornája kezdetben széles, lapos, alább hengeressé válik s ilyen a hüvelye is, ez utóbbi rövidebb a petecsatománál. Párzó­táskája kicsiny, nyele vékony, hengeres, melynek vége csak nagyon kevéssé duzzad meg, nagyon szakadékony, szorosan a petecsatornához simul, a melytől csak nagy ügy gyei-bajjal lehet elválasztani, épen azért beömlésé­nek helyét nagyon nehéz pontosan megállapítani, azonban a rajzon fel­tüntetett helye miuden valószínűség szerint helyes. Penise hengeres, eléggé vastag s csak az appendix eredésének helye mögött vékonyodik meg, majd ismét megduzzad egy kissé s ezen a ponton ömlik beléje a nagyon hosszú, vékony ondócsatorna ; a penis az ondócsatorna beömlésének helyén túl is folytatódik, mely részt az analógia alapján ostornak kell neveznünk, jól­lehet a közönségesen ezen a néven nevezett szervtől eltér, mert ahhoz képest nagyon vastag. A penisnek hatalmas appendixe van, mely két rész­ből áll: tőrésze vastag, hengeres, majd hirtelenül megvékonyodva átmegy a második hosszabb részbe, melyet ostornak is szoktak nevezni, ez kezdet­ben vékonyabb, vége felé azonban fokozatosan megvastagszik. A penis visszahúzóizma erős, vastag, közepes hosszúságú, két ágú, vastagabb ága az appendix tőrészéhez, a vékonyabb, nag3 ron rövid ága pedig a penishez tapad, szemben az ondócsatorna beömlésének helyével. A jobb szemtartó­nyél visszahúzóizma a penis és a vagina közt halad át.

Next

/
Thumbnails
Contents