Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

MAGYARORSZÁGI PULMONÁTÁK ANATÓMIÁJA. 67 Idegrendszer (42. rajz). Agydúczai nagyok, szabálytalan sokszögltitűek, hosszú agypánt köti össze őket egymással. Lábdúczai még nagyobbak, megközelítőleg szívalakúak, előrefelé kihegyesedők. Pleuralis dúczai rendkívül kicsinyek s a jobboldalit megtalálni sem könnyű, mert a parietalis dúcz részben eltakarja. A baloldali parietalis dúcz hasonlóképen nagyon kicsiny, nem nagyobb a pleuralis dúcznál s mind ezzel, mind a zsigerdúczczal eléggé hosszú connectivum köti össze ; a jobboldali parietalis dúcz viszont nagy, gömbded s mindjárt mögötte fekszik a hasonlóképen gömbalakú zsigerdúcz, mely az egész központi idegrendszer leghatalmasabb dúcza. E faj rendszertani helyét, mint láttuk, HESSE a Buliminus- vagy Pupo-félék közt jelölte meg, azon a czímen, hogy penisének appendixe van, épen úgy, mint azoknak, WAGNER (1. c.) pedig úgy véli, hogy természetes helyét héja alapján is a Pupa-félék közt, a Pagodina STABILE és Orcula HELD nemek közelében kell megjelölni. Erre vonatkozólag csak egy megjegyzésem van, jelesen az, hogy az Aspasita triariá-nak a Helicidák közt egészen kétségtelenül nincs keresni valója, viszont azonban maga az appendix sem biztos útmutató a rendszertani hely megállapításában, mert hiszen, mint láttuk, a Pupa-félék mindegyikének sincs appendixe s a Buliminusféléknek is csak egy részén van meg. Általában véve ennek a rendkívül érdekes és nagyon rejtélyes szervnek szerkezetét, szerepét és morphologiai értékét összehasonlító alapon, nagy anyag alapján nagyon behatóan kell tanulmányozni, hogy jelentőségét kellőképen megérteni és értékelni tudjuk. V. Mastus KOB. Mastus venerabilis PFR. (43 — 45. rajz). Az erdélyi Mosíus-formákat anatómiai tekintetben SCHMIDT ADOLF 1 óta, a ki ivarkészüléküket ismertette meg főbb vonásaiban, senki sem vizsgálta, annak ellenére, hogy a vizsgálat eleve is nem mindennapi érdekességűnek Ígérkezett abból az okból, hogy köztük jobbra és balra csavarodott alakok fordulnak elő, melyeknek egymáshoz való viszonyát csak anatómiai vizsgálat dönthette el. Azonban, bár a vizsgálat a tárgy nagysága miatt egyrászt, s az anyag megszerezhetőségének könnyűsége miatt másrészt semmi nehézségbe sem ütközött, nem vállalkozott rá senki sem, hanem e helyett a héj sajátságai alapján igyekeztek megállapítani az egyes alakok kölcsönös viszonyát. Sőt az állatot magát annyira nem méltatták 1 L. c., p. 39, t. X, fig. 72. 5*