Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

34 SOÓS LAJOS alatt hirtelenül megvékonyodik, hengeres csőalakú lesz s ilyen marad egészen az ivarnyílásig. Párzótáskája kevéssel az ivarnyílás mögött nyílik a női vezetékbe, nyele nagyon vékony, tartálya élesen elhatárolódik tőle, nagy, tojásdad- vagy majdnem hengeralakú, friss állapotban élénk vörösszíníL Ondóvezetéke hengeres cső, kezdetén apró kis kitüremlések ülnek rajta; prostatája szintén vékony, hengeres cső, melynek falán a hengeres prostatamirigyek nagyon sűrűn ülnek; a prostata lenyúlik egészen a női ivarnyílás tájáig, hol a vezeték, most már ondócsatorna, eltűnik a test szövetei közt, a honnan csak a hím ivarnyílás táján szabadul ki ; az ondócsatorna végig egyenletes átmérőjű cső, mely egyenletesen kitágulva éles határ nélkül megy át a penisbej a párzószerv az ivarkészülék nagyságához képest rendkívül kicsiny; penise hengeres, vége az ondócsatorna felé kihegyesedő, a penishüvelynek az ivarnyílás felé eső része vékonyabb, ellenben a penis felé tölcsérszerűen kitágul, melynek nyílásába a panis mintegy belé van dugva. A penis visszahúzódnia a panishüvely legvastagabb részéhez tapad. A hím ivarnyílás közvetetlenül a bal tapogató mögött fekszik s jóval mögötte található a női ivamyílás. A faunákban előforduló és általam vizsgált Basommatophorák utolsó csoportját a Planorbis-ok alkotják. Talán feltűnő lehet, hogy a Planorbis-ok csoportjáról és nem a Planorbis-nemről szólok. Erre azonban jó okom van. A kinek csak egyszer is volt alkalma végignézni valamely conchyliologiai gyűjtemény Planorbis-ain, ha szeme egyébként be van gyakorolva a rendszertani különbségek meglátására, csakhamar meggyőződhetett róla, hogy a Planorbis nagyon tág fogalom, melyben nagvon-nagyon eltérő alakok vannak összezsúfolva s ezeknek csak az a közös vonásuk, hogy héjuk lapos s hogy valamennyien balra csavarodottak. A héjuk nagy különbségei már a régi búvárokat is arra ösztönözték, hogy a nemen belül kisebb egységeket, csoportokat vagy alnemeket különböztessenek meg. Arra vonatkozólag, hogy e kisebb egységek esetleg külön genusok értékével is bírhat.; 1 \ 9. rajz. Az Aplexa hypnorum L. ivarkészüléke.