Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

28 SOÓS LAJOSlényegében nem tér el a megelőző két faj megfelelő szervétől s erre vonatkozólag csak azt kell megjegyeznem, hogy az uterus jóval terjedelmesebb, mint a hogyan a rajzból következtetni lehetne, mert lapított s a lerajzolt helyzetben keskenyebbik oldalával fordult a néző felé. Párzótáskája aránylag hosszú, hengeres nyélből s az élesen elhatárolódott, hatalmas, gömbded tartályból áll ; e tekintetben leginkább a L. stagnalis-szal egyezik meg. Ondóvezetéke tágas, kissé lapított, bolyhos felületű cső, mely hirtelenül megy át a hatalmas, lapított gömbalakú prostatába ; ondócsatornája a prostata végén lévő bemélyedésben ered, meglehetősen vastag és egész lefutásában egyenletes átmérőjű. Penise rövid, a penishüvely hosszának körülbelül csak harmada, az ondócsatornánál vastagabb s attól nagyon élesen elhatárolódik, mert végén lapított, szemecskés felületű, mirigyesnek látszó s magától a penistől is élesen elhatárolódott képződmény ül sapka módjára. A penishüvely hengeres cső, mely csak a penis felé eső oldalán vastagszik meg egy kissé. A mennyire az irodalmat áttekinthetem, e faj ivarkészülékéről PAASCH (1. c.) négysoros megjegyzését leszámítva, csak LEHMANN adott leírást s vázlatos és nagyon hiányos rajzot (1. c., t. XVI, fig. 68). II. Physa DRAP. Faunánkban két Physa-laJ szerepel, jelesen a Ph. fontinalis L. és a Ph. hypnorumh. A két faj héja, jóllehet igen sok vonásban megegyezik egymással, több más tekintetben viszont lényegesen eltér egymástól. A Ph. fontinalis köpenyének a peremén ujjalakú függelékek ülnek, melyek ráhajlanak a héjra s azt részben eltakarják, a Ph. hypnorum-én ellenben ilyen függelékek nincsenek. A héj és a köpeny eltérő sajátságai alapján némely szerző két különböző nembe sorolja a két fajt, igen sok pedig legalább eltérő alnemek képviselőinek tekinti őket. Anatómiájuk mindeddig nem, illetőleg fölötte hiányosan lévén ismeretes, vajmi kevés alapot nyújtott a rendszertani elhatárolás fokának a megállapítására, a mi annál meglepőbb, mert mindkét faj elterjedt Európaszerte, sőt Észak-Amerikában is előfordul s termetük is akkora, hogy bonczolásuk még a kezdőnek sem okoz különösebb nehézséget. Arra vonatkozólag, hogy ismeretük mennyire hiányos, csak azt hozom fel, hogy SIMROTH (1. c,. p. 503), a ki az irodalom összes adatait feldolgozta hatalmas összefoglaló munkájában, csak annyit jegyezhetett meg, hogy e két faj látszólag tetemesen eltér egymástól, mely nézete pusztán LEHMANN adataira van alapítva, ezek lévén az anatómiájukra vonatkozó egyetlen forrásaink mind a mai napig. Ez okból különös gonddal hasonlítottam össze a két faj anatómiáját s ennek alapján azoknak a táborához kell csatlakoznom, a kik két