Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)
Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből
MAGYARORSZÁGI PULMONÁTÁK ANATÓMIÁJA. •27 határozott meg. Azonban a dolog a valóságban nem ily egyszerű, mert EISIG rajzáról az első pillanatra megállapítható ugyan, hogy nem a L. auricularia ivarkészülékét ábrázolja, viszont azonban, ha csak a párzótáska nincs helytelenül rajzolva, nem is a typusos ovatá-ét, mert ennek a párzótáskája határozottan rövidebb nyelű, mint azt KLOTZ helyesen szintén megjegyzi. Ebből bizonyos joggal arra következtethetünk, hogy az EISIG által vizsgált példányok a typusos ovata és auricularia közé eső közbülső alakok közül valók, s hogy tehát nemcsak a héj, hanem az ivarkészülék szerkezete tekintetében sem éles a határ a szóban lévő két faj között, a miért R0SZK0WSKI-nak az anatómiai bélyegek tökéletesen állandó voltát illető föntebb említett adatát minden esetre bizonyos fentartással kell fogadnunk. 3. Limnaea palustris MÜLL. (4. rajz). Bé lcsatornája tekintetében nem tér el a L. ovalá-tó 1. Ivarkészülék. Hímnősmirigye a középbélmirigy anyagába van beágyazva, fölér majdnem a mirigy csúcsáig s a hímnős vezeték két oldalán szabályosan elhelyezett, kisebb-nagyobb, gömbded vagy szabálytalanul sokszögletű acinusokból áll. Hímnősvezetékének szabad része nagyon hosszú, a valóságban jóval hosszabb, mint a hogyan első pillanatra látszik, vagy a miként a rajzból is következtetni lehetne, mert nagyon kanyargós, azonban kanyarulatait a rajta tömötten ülő függelékek eltakarják. Ez utóbbiak száma igen nagy s megtalálhatók majdnem a vezeték egész hosszán át ; a függelékek gömbdedek vagy kurta hengeralakúak, melyek szabályos sorokban helyezkednek el, azonban a szabályosság csak akkor látható, ha a vezeték kanyarulatait a lehetőségig kiegyenesítjük, mert a függelékek eredeti helyzetükben szabálytalan bibircsóktömegeknek látszanak; a rajz ebben az eredeti helyzetben tünteti fel őket. A fehérjemirigy nagy, hosszabb tengelyével harántul fekszik s körülbelül vesealakú. A petevezeték felső része a már ismert módon lapított, erősen ránczolt, nagy hurkokban összekanyargatott s eredeti helyzetében a fehérjemirigy alsó oldalához tapadó tömeget alkot ; a petevezeték alsó része hengeres, kezdőrészén ül a szabálytalanul sokszögletű nidamentalis mirigy. Az uterus 4. rajz. A Limnaea palustris M ÜLL. ivarkészüléke.
