Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 10. (Budapest 1912)

Zimányi, K.: Hematit az Arany-hegyről és Déváról

264 ZI MÁNYI KÁROLY és kifejlődés szerint háromféle typust különböztethetünk meg. -Jó mérésekkel a következő hét alakot ismertem fel : c {0001} r, {0111} a {1120} e {0112} r {1011} ^{01Ï5} u {10Ï4} Ezek közül /z [Ollöj csak az első tj'puson fordul elő. Közvetlenül a vörös andesiten ülő hematitek nincsenek, a druzaüregekhen más kristályodott ásványokkal a kőzetet néha több négyzetdeci méternyi felületen elég sűrűn borítják. A kristályok tablásak vagy lapos rhomboéderesek ; vastagságuk mintegy 0'5 mm. Uralkodó alakjuk a sima, fényes c [0001] ; nagyságra ezt követi a finoman rostos, gyöngefényű fjL {0115}, jól kifejlettek r {1 Ol 1} és a {l 120}. Az [r:a= 1011 : 1120] és [r : u = lOTl : 01T5 éleknek fényes legömbölyödesei szabad szemmel csíkalakú lapoknak látszanak. A kristályok, a melyeknek jellegző kifejlődését az 1. és 2. ábrában láthatjuk, hasonlítanak a Kakuk-hegv (Hargitahegység) andesitjén ülő hematitek második és harmadik typusához.

1 A másik typus kristályait egyéb különféle ásványokkal (tridymit, anorthit, augit, gránát stb.) a druzákban, az andesit üregeiben találjuk. A hematitkristályok termete zömök rhomboéderes vagy vastagtáblás (3 — 5. ábrák): a kicsinyek gyakrabbak és nagyságuk nem éri el az 1 mmétert. A lapok mind simák, fényesek; a véglapon olykor a szokott irányú, de gyér rostozás látható, míg r{l01l] nagy lapjai a sűrű, rendkívül finom, vízszintes irányú rovátkoltságtól némileg selyemfén}

Tűek. Sokszor a nagyobb kristályokon főképen az alaprhomboédemek lapjai üregesek, mint azt más vulkáni eredetű hematiteken is jellemzően láthatjuk. A kristályok nem ritkán a főtengely irányában liemimorph kifejlődésűek (5. ábra), hasonlóakat figyelt meg S. M FRANCO 2 az Aetna hematitján is; az ilyen liemimorph kifejlődést! kristályokon párhuzamos továbbnövés folytán beugró szögek is támadhatnak, a mikor a kristályok némileg ikrekhez hasonlítanak. A 6. ábrán egy az alaprliomboéder két lapja szerint táblás, a 7. ábrán pedig az egyik rhomboéder él szerint oszloposán elnyúlt, monoklinkifejlődésű kristálykát lehetően természetimen rajzoltam. Több kristályon az [r : e = I Ol I : 0112] éleken egészen keskeny, kicsi lapocskák 1 Akadémiai Értesítő. 1907. XYIII. köt. 498—499. 1. 2 Atti deli' Accad. Givenia di Sei. Naturali in Catania. 1903. 17. Memoria I. 9. 1. I. tábla 9. és 10. ábra.