Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 10. (Budapest 1912)

Zimányi, K.: Hematit az Arany-hegyről és Déváról

HEMATIT AZ ARANYI-HEGYRŐL ÉS DÉVÁRÓL. 265 voltak láthatók, de jó fényük mellett is tükrözésük oly gyönge volt, hogy közelítően sem mérhettem. A harmadik typust képviselik élesen kifejlett, rendkívül fényeslapú kristálykák abból a sárgás pistaciazöld augit-zárványból. a melyet máiszabadon találtam. A némiképen palás szerkezetű zárványok fő tömege egy világoszöld augit, a melynek szemcséi és rosszul kifejlett apró kristálykái tömöttebb és lazább összefüggésben rétegesen váltakoznak, köztük pedig keskeny üregek húzódnak. A példányok lazább részei könnyen morzsolódnak, a miközben apró kristálykák hullanak le róluk. A hematit a tömöttebb részeken szemcsésen behintve, az üregekben pedig vékonytáblás víztiszta vagy fehér anorthittal ülnek az apró kristálykái, melyek néha az anorthitra is rátelepedtek. A kristálykák kicsinyek (0'3—OS mm.), fényes lapjaikon a rostozás nyoma sem látható ; többnyire rhomboéderesek (8. ábra), ritkábban vastagtáblásak (í). ábra). Az uralkodo alakon és a kisebb vagy nagyobb véglapon kívül a többi alak egészen alárendelt; ^{Olïl) és M{1014] rhomboédereket csak a harmadik typus kristályain figyeltem meg, a mely utóbbi alak új a vulkáni eredetű hematiton. A megfigyelt kombináczíók ezek : r, c, a II. typus c, fx, r, ci I. typus r, c, e II. és III. typus r, c, e, u III. typus c, r, e II. typus c, r, u, e III. typus r, c, e, a II. typus r, c, e, u, rj III. typus c, r, e, a II. typus r, c, w, e, rj III. typus c, ,M, a, r I. typus r, c, e, u, a III. typus A dévai hematit ugyanabból a rézbányából

1 való, a hol a szép, kristalyodott pyrit 2 is előfordult. A liematitot először KOCH A.

3 említi és egyúttal az egyéb társásványok paragenesisét is megadja ; ebből a közleményből tudjuk, hogy a hemaiit kristályai leginkább calcittal fordulnak elő, alakjai pedig c{000l}, r jlOÏl} es a{ll50). A hematit az andesit hasadékain és ezek közelében a kőzetben is előfordul; kristályai táblásak vagy sötétvörös színnel áttetsző, egészen vékony lemezek. A hematit-táblácskák vaskos chalkopyrit és fehér telérkvarcz üregeiben is ülnek kvarczkristályok közt. A hematit a legelső képződményekhez tartozik, némely táblácskát a pyrit csaknem egészen 1 G A ÁL I. : A dévai rézbánya. Bányász, és Kohász. Lapok. 180N. XLA I. köt. 6S!). 1. ••i MAROS J. : Pyrit Déváról. Földt. Közlöny. 1908. XXXVIII. köt. 1S9. 1. K

OCH A.: A dévai trachytban előforduló érezek kitöltése. Értesítő a «Kolozsvári orvos-természettud. Társulat* 1S78 október 25-én tartott szaküléséről. III. kot. 21 22. 1. Orvos-természettud. Értesítő. 1884. VI. köt. 9. évf. 2S1. 1.