Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái

VII. A MAGYARORSZÁGI BÉKÁK LÁRVÁI.

1 Irta: BOLKAY ISTVÁN. (I—II. táblával és 6 szöveg közötti ábiával.) DIE LARVEN DER IN UNGARN EINHEIMISCHEN BATRACHIER. Von STEFAN BOLKAY. (Taf. I

—II. und 6 Textfiguren.) A kifejlődött állatokról való ismereteinknek teljességéhez kétségkívül hozzátartozik a fiatalabb fejlődési fokoknak, tehát, a hol vannak, a lárváknak ismerete is. Ennek hiányában lehetetlen az illető állatfaj szervezetéről, fejlődési irányáról, életmódjáról s a környezeti viszonyokkal való összefüggéséről, szóval egész valójáról helyes képet alkotnunk, de lehetetlen azt a helyzetet is felismernünk, a mely valamely fajt a szerves lények sokaságában s a természet egyéb vonatkozásaiban jellemez. A fentjelzett általános szempontokon kívül különösen a faunisztikai kutatásoknak nagy érdeke, hogy az egyes fajok lárváit pontosan ismerjük, mert sokszor megesik, hogy valamely vidéken gyűjtögetve a párzás befejeztével elvonult vagy éjjeli életet élő kifejlődött állatok nem kerülnek szemünk ele s ilyenkor a lárvák alapján állapíthatjuk meg az illető vidék faunisztikai képét. A kétéltűek (Amphibia) lárvái csak újabb időben részesülnek kellő figyelemben s még nagyon távol vagyunk attól, hogy valamennyi fajét isinernők, mindazonáltal az európai fajokéit már meglehetős pontosan meg tudjuk különböztetni s e tekintetben a magyar állattani irodalomban is a fejlődés örvendetes jeleivel találkozunk. Dr. MÉHELY LAJOS 1890-ben megjelent alapvető munkájában pontosan leírta és lerajzolta a hazai farkos kétéltűek (l rodeln) lárváit,1 A M. T. Akadémia III. osztályának 1908 november 16-án tartott ülésén előterjesztette dr. MÉHELY LAJOS 1. tag. - MÉHKLY LAJOS, A magyarországi L'arkos kétéltűek álezái. (Természetrajzi F »izetek, XVIII.. 1895, p. 149 —165., tab. IV.)