Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Toborffy, Z.: Kristálytani közlemények

d? toborffy zoltán makrotengely irányában. Hogy a mért szögértékek a KOKSCHAROW tengelyarányából (a : b : c = 0"78öl6 : 1 : 1*28939)* számítottakkal mennyire egyeznek, annak feltüntetésére szolgáljon az alábbi néhány szögadat: Számított : Mért : cl 001 . 104 22°29V2' 22°27' cd 001 . 102 39°23V2' 39°17V2' CO 001 . 011 52°12V4' 52°22' 00 011 . 0ÏÏ 75°35

1/2

/ 75

028V

2' ).). 210. 2Ï0 42°52' 42°30' ca mm 110. 110 76°16VÍ 75°44 yy' 122. Ï22 53°25' 53°24' zz' 111 , . Il 1 90°22' 90°26' y° 122 .011 26°43' 26°47' zo 111 . .011 45°11' 45°16' pz 324. 111 13°33' 13°30' pm 324. .110 36°48' 36°24' pl 324. . 102 24°29' 24°39' y° 122 .342 20°45' Ojo mg 110 .342 17°10' 17°30' ca on 011 . 124 26°55' 26°58' W 113 . 124 11°39' 11°42' mv 110 . 212 13°38' 13°37' II. Sphalerit és calcit Bojczáról. Az erdélyi aranyterületre tett kirándulásom alkalmával a bojczai aranybánya igazgatóságának szívességéből néhány ásványdarabhoz jutottam, a melyek az ottani zöldkőandesit érczteléreiből származnak. Ezek közül hármat óhajtok itt ismertetni a rajtuk található csinos sphalerit- és calcit-kristályok miatt, a melyeknek feldolgozása folytán néhány újabb adattal járulhatok hazánk ásványainak ismeretéhez. Az egyik példány túlnyomóan érczekből áll. Alapja apró piritkristályokkal sürün behintett tömör quarc, a mely a felületen a pirittel egyetemben nagyobb, mintegy 2—3 mm.-es kristályokká fejlődött ki. Ezekre helyenkint skalenoëderes termetű, erősen rostozott s goniometrikus mérésre alkalmatlan chalkopiritek telepedtek. Az utóbbiaknál sokkal tökéletesebbek a velük egykorú galenit- és sphaleritkristályok, a melyek tükörfényes, jól kifejlődött lapjaikkal tűnnek ki. A galenit 2—3 mm.-es kristályai a közönséges hexaëder-oktaëder combinatiót mutatják, rendszerint egyensúlyban kifejlődött lapokkal. A sphalerit mennyiségre is felülmúlja a galenitet, de kristályai is nagyobbak, s helyenkint 7—8 mm. nagyságot érnek el. Színe a rod* Min. Russl. 1853.