Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Toborffy, Z.: Kristálytani közlemények

kristálytani közlemények. 497 naiéra emlékeztető fekete, de egyes kristályok barnák, sőt egészen gyantasárgák is találkoznak. A goniometrikus mérés adatai szerint a combinatiót hordó főalak rendszerint* a (ill) negativ tetraéder, a melynek fényes lapjait az élekkel párhuzamos homályos sávok, háromszöges rajzok jellemzik. Csúcsait néha csak p (111) ellentetraëder teljesen sík lapjai tompítják le, rendszerint azonban a /I (110) rhombtizenkettős, /'(331) deltoiddodekaëder és n (332) trigondodekaeder is résztvesz a combinatióban. Az idevonatkozó mérési adatok a következők : Számítolt : Mért : n>' 111 . . Ill = 70°31'44" 70°31' pd 111 . 101 = 35°15'52" 35°13' dv 101 .313 = 13°15'52" 13°24' rp 313. . 111 = 22°0'0" 22°0' vn 313 . . 322 = 18°öOV2 I8V2

0 ca pn 111 . 322 = 11°25V2 IIV2

0 ca A rhombtizenkettős és deltoiddodekaéder lapjai, mint a szögértékek igen jó egyezése is mutatja, simák és jól tükröznek, a háromszögtizenkettőséi azonban erősen legömbölyödtek, s legtöbbször csak a [313.331] és 113.133: övek metszéséből adódnak ki. A sphaleritkristályok alakját a tábla 7. rajzán ábrázoltam.* Mint utolsó képződmény a felsorolt ásványokra sárgásfehér dolomit rakódott le, az ismeretes, nyeregszerűen hajlott lapú apró rhomboëderekben. A másik két gyűjtött darabon is ugyanezeket az ásványokat lelhetjük fel, hasonló paragenetikus sorrendben, de azzal a különbséggel, hogy itt az érezek mennyisége elenyésző csekély s a kristályok zömét a quarc, dolomit s főleg az erre telepedett en leit alkotja. A calcit 10—12 ram. hosszú kristályai rendszerint tejfehérek, csak a csúcson átlátszók, s többnyire úgy fekszenek a dolomit rhomboëdereken, hogy mindkét végükön kiképződhettek. A combinatiót alkotó kristályalakok a következők : .l/(4<>41), e (01Î2), n (4153), r (1011), /(0445), //(3251), (5273)? A főalak az M, a melynek lapjai mindig egyenetlenek s legömbölyödöttek, de azért kielégítő pontossággal mérhetők. Az e negatív rhomboëder M után a legnagyobb kiterjedésű. Mint apró tompítás mutatkozik az r, az en és Mr] övek metszésében. A mindig jelen levő * A bojezai sphaleritről M. J. ACKNER tesz inár említést »Mineralogie Siebenbürgens» czímű munkájában, de a kristályalakot nem részletezi. Annates Muse

i Xationalis Hunqarici. V.