Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez

376. moesz gusztáv 1902. C

ONWEXTZ : Die Gefährdung der Flora der Moore. (Prometheus XIII. p. 161.) Az egykor terjedelmes lápok a kultura következtében tünedeznek és ennek folytán sok érdekes és ritka növény már el is tünt. így Nyugat-Poroszországból végleg kipusztult a Primula farinosa, a Trapa natans és a czystoclilebi tóból az Aldrovanda vesiculosa, melynek felkeresésére a nyugatporoszországi bot.-zool. társaság 1901-ben expedicziót is szervezett. Az Aldrovandá-t azonban már nem találták. Az egykori tó, miután vizét lecsapolták, száraz területté kezd alakulni. 1902. HOPE C. W. : The «sadd» of the upper Nile: it Botany with that of similar obstructions in Bengal and American waters. (Ann. bot. XVI. p. 495.) Khartumtól délre 435 angol mérföldre Bahr-el-Dshebel-ben nagy hajózási akadály a «sadd». Ez az akadály 250 angol mérföld hosszúságban tart. A «sadd» alkotórészei a papyrus és az «umsoof», a gyökerekhez tapadó földdel együtt. Az «

umsoof» növényei: az Azolla, Vtricularia, Ottelia, Vossia procera (= umsoof), Phragmites communis, Pistia, Aldrovanda, Ceratopteris, Cyperus colymbetes és Cyperus nudicaulis. « MOESZ G. : Brassó állóvizeinek mikroszkopikus növényzete. Brassó, p. 31. A brassói Aldrovanda itt van először felemlítve, mint a Fortyogó-moesár hínárjának egyik tagja. 1903. A

SCHERSON P. : Bericht liber die 78. Hauptversammlung zu Rheinsberg. (Verh. des Bot. Ver. der Prov. Brandenburg, p. VII.) A város környékén kiveszett növényekről többek közt az Aldrovandá-ról szól. Menz mellől kipusztult. « DELPINO F. : Sulle piante a bicchieri. (Bull. deli Orto Bot. di Napoli. I. p. 63.) Az Aldrovanda levelének bogárfogó képességéről. « H

OLZNER : Zur Litteratur von Aldrovandia Monti. (Mittheil. d. Bayer. Bot. Ges. p. 282.) Kimutatja, hogy MoNTi-nak az AIdrovandá-ró\ szóló leírása nem az Act. Bon.-ban, hanem a Commentarii Bononiensis-ben jelent meg, holott a szerzők állandóan az \ct. Bon.-t idézték. E hiba forrása CHENON-ig (1751) vezethető vissza, kinél csakis sajtóhiba lehetett. « KOMAROV V. : Flora Manshuriœ. (Acta Horti Petropolitani. XXII. p. 389.) Az Amur folyó mocsaraiban. 1904. F

ENNER C. A. : Beiträge zur Kenntniss der Anatomie, Entwickeluugsgeschichte und Biologie der Laubblätter und Drüsen einiger Insektivoren. (Flora. XCIH. p. 335.) Értékes munka, melyben részletes adatokat találunk az Aldrovanda levelének szerkezetéről, mirigyszőreinek fejlődéséről és a lemez biológiájáról.