Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez

370. moesz gusztáv Wasserburg között a bodeni tó közelében is megtalálta. Virága sem ekkor, sem a következő esztendőben nem volt. Menz mellől, az ottani vízépítkezések miatt kipusztult. 1880-ban máinem volt ott található. Felemlíti továbbá, hogy S

CHWEIXFURTH 1869-ben Középafrikában a Bahr-el-Rhasal-ban (bizonyára: Ghasal) és M

ÜLLER Ausztráliában, Rockliampton város közelében is találta. 1883. E

MERY A. : A növények élete. Budapest, p. 509 et 751. Az Aldrovanda magyar termőhelyei is fel vannak sorolva. A drávamelléki termőhelyről nincs említés. « L

EUNIS J. : Synopsis der Pflanzenkunde. Hannover. I. p. 773. A szerző szerint az Aldrovanda-1 vízi madarak terjesztik. « S

CHAARSCHMIDT GY. : Fragmenta phycologias Bosniaco-serbias. (Magyar Növ. Lapok. p. 34.) «A szerb algákat PANCSics-től gyűjtött Aldrovandia vesiculosa herbarium példányairól lemosott iszapban találtam». « SCHLECHTENDAL-HALLIER : Flora von Deutschland. Gera-Untermhaus. Bd. 13. p. 142. Rövid leírás. Ugyanazon hibás ábra, mint REICHENRACH Icones-ében. 1884. BRANDZA DEMETRIU : Yegetatiunea Dobrogei. Bucuresci. p. 28 et 32. A Duna deltájából Aldrovandá-t és Nymphaea Candida PRESL.-í közöl. « G

ANDOGER MICH. : Flora Europa?, terrarumque adjacentium. Parisiis. Tomus. III. p. 173. Az Aldrovanda vesiculosa L. fajt kilencz kis fajra osztja. Csak az olasz, franczia és a szerbiai előfordulásokat ismeri. « PANCIC -Tos.: Dodatak «Flori Knezevine Srbije». Beograd. p. 114. Szerbiában Makis-nál Belgrád közelében terem. 1885. LEUNIS J. : Synopsis der Pflanzenkunde. Hannover. II. p. 415. A párta fehér. 1886. F

OUCAUD J. : Flore de l'Ouest de la France. Nantes. (Refer.: J

UST'S Jahresbericht. II. p. 450.) « KORZSCHINSKY : Über (be Samen der Aldrovandia vesiculosa. (Bot. Centralblatt. Bd. XXVII. p. 302.) Fontos munka, mert az Aldrovanda érett magva és annak csírázása itt van legelőször leírva és lerajzolva. Vizsgálatait azon az anyagon végezte, melyet 1883 augusztus 4-én fedezett fel a Volga torkolatában a Kolisno mocsárban, Astracliantól 40 wersztnyire délkeleti irányban. Vizsgálatai alapján azt következteti, hogy az Aldrovanda genus fiatalabb a Drosera-nál, mert csirájának gyököcskéje van, míg például a hasonló viszonyok között élő Utricular iá-nsAí nincs.