Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez

az aldrovanda vesiculosa ismeretéhez. 371 1886. S

CHENCK H. : Die Biologie der "Wassergewächse. Bonn. Igen jó munka, mely az Aldrovanda biológiájáról is elég részletesen szól. « S

CHENCK H. : Vergleichende Anatomie der submersen Gewächse. Cassel. Jeles munka, mely az Aldrovanda anatómiáját is kimerítően tárgyalja. CASPARYval ellentétben azt állítja, hogy az Aldrovandá-nak igenis van epidermise és vannak rostás edényei is. « U

ECHTRITZ R. : Resultate der Durchforschung der schles. Phaneragamenfiora im Jahre 1885. (Jahresber. d. schles. Ges. vaterl. Kultur. Breslau, p. 216.) Aldrovanda vesiculosa Rybnick-en, Pohlom-nál két tóban találta MIGULA tanuló. Gyéren. 1887. KORZSCHINSKY : Materiali k geografii, morfologii i biologii Aldrovandia vesiculosa L. (Trudy Obstsh. Estestv. pri Imp. Kasansk. Univers. XVH.) A szerző az Aldrovandá-t 1883-ban találta a Volga torkolatában a Kolisno és a Baranovszka mocsarakban. Részletesen tárgyalja az Aldrovanda előfordulási viszonyait. A harmadkori gazdag vízi flóra maradványának tekinti. A jégkorszak Déleurópába és Ázsiába szorította, majd a mostani korszak elején újból benépesítette Európát, de jelenleg ismét pusztul, helyet engedve alkalmazkodóbb vízi növényeknek. Sporadikus előfordulását csakis így magyarázhatjuk. Nézetét analog esetekkel támogatja és különös részletességgel ismerteti a Trapa natans történetét. Nagy figyelemmel vizsgálja a különbséget, mely a virágos és a meddő levélörvök közt van. Erre vonatkozólag táblázatot is állít össze. A virágos levélörv tulajdonképen kettős örv, melynek nem minden levelének fejlődött ki a lemeze, azaz bogárfogó kelepczéje. A lemez elsatnyulása nyilván arra vezethető vissza, hogy a virágos örvök élettevékenységének nagy része a gyümölcsözésre, szaporodásra használtatik fel, nem pedig a táplálkozásra. Megerősíti BENTHAM és HOOKER megfigyelését, mert ő is látta, hogy a portokok érintkezésben állanak a bibékkel, a pollenszemek már az antherában csíráznak ki, még akkor, mikor a virág ki sincs nyílva. A magabeporzódás ellenére, a magrügyek legnagyobb része termékenyítetlen marad. A magrügy megdagad ugyan, de embryot nem fejleszt. így keletkeznek azok a termésalakok, melyeket CASPARY «hamis termés»-eknek nevez. Leírja és le is rajzolja a mag szerkezetét. 1888. BÂILLON: Histoire des Plantes. IX. p. 233. « — Wer hat die insektenfressenden Eigenschaften der Pflanzen entdeckt, und wie viele und welche Pflanzenarten in Deutschland gehören zu den insektenfressenden? (Naturwiss. "Wochenschrift. Nr. 5. p. 39.) Die sporadische Verbreitung von Aldrovandia vesiculosa. (Natur. XXXVII. p. 650. Refer. : J

UST'S Bot. Jahresber. 1888. H. 62.) Az ismeretlen szerző KORZSCHINSKY nézetét vallja. Az Aldrovanda kiveszőben van és csak a sások és nádasok sűrűségében küzködik még a megélhetésért. 24*