Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1905)

Bernátsky, J.: A Magyar Alföld sziklakó növényzetéről

126 T>'- BERNÁTSKY JENŐ való eltérés esetéről lehet szó; ismét mások ugyan jól megfontolják, mielőtt valamely növényt hybridnek ismernek el, de az egyszer annak bizonyult növényt mindjárt fajnak tekintik és fajnévvel látják el. Utóbbira vonatkozólag az a véleményem, hogy hybridből is lehet faj, de nem minden esetben s faj névvel csak akkor érdemes ellátni, ha nagyobb elterjedésköre van, vagy nagy mennyiségben fordul elő, úgy hogy növényföldrajzi tekintetben számottevő tényező. Mindaddig, míg csak egynehány példányban, egyetlen egy pontról ismeretes, a hol a formáczió képére semmi befolyással nincs, addig felesleges külön fajnévvel ellátni, hanem leghelyesebb a szokásos hybridjelző mód szerint megnevezni. A hybridek kérdése phylogenetikai szempontból igen fontos és értékes ; azonban ha minden hybridet el is nevezünk külön fajnévvel, a phylogenetikának nem teszünk vele szolgálatot, de a szisztematika tanulmányozását végtelenül megnehezítjük. A két Crypsis-faj s a közbeeső hybrid-alak diagnosztikus jellemzése a következő : C. schoenoides. Szár nagy mértékben elágazó, minden ág kalászszal befejeződd. Levéllemez hosszabb mint a felfújt levélhüvely. Nyelvecske (ligula ) úgyszólván semmi A kalászt alul egy, ritkán két levélhüvely fogj a körül. Kalász tojásalakú. (Hossza szélességéhez körülbelül úgy aránylik, mint 2—3:1). C. schoenoides x alopecuroides. Szár nagy mértékben elágazó, a legtöbb ág kalászszal betetőző. Levéllemez átlag olyan hosszú mint a gyengén felfújt levélhüvely. A nyelvecske helyén hosszú szőrszálak vannak. A kalászt alul egy levélhüvely fogja körül vagy pedig csak támogatja. Kalász hosszú tojásalakú, sőt hengeres is lehet. (H : sz = 3 — 5 : 1) C. alopecuroides. Kevésbbé sűrűnelágazó, a legtöbb főtengely másodlagos elágazás nélkül való. Levéllemez rövidebb mint a gyengén vagy legkevésbbé sem felfújt levélhüvely. A nyelvecske helyén hosszú szőrszálak vannak. A kalász jóval hoszszabbnyelü, legtöbbnyire alegutolsó levélnek hegye sem éri el. Kalász nyúlánk hengeralakú, sokszorgyengén bunkó alakú. (H:sz = 5- 10: 1)