Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Győrffy, I.: A magyarföldi flóra új Gymnadenia-faja

244 TV JU

L

I

U

S V

. MADARÁSZ. keskenyedik a szélek felé (9. ábra). Edénynyalábja ('beágyazott», melyet közösen a vékony falú, ehloroplastissal biró ehlorenchymának parenchymatous sejtjei vesznek körül. Gymnadenia Frivaldii: Levele felső epidermisének felületi képén az epidermis-sejteket körülbelől isodiametricusaknak látjuk, melyek közt igen gyakori a kör alakú — körvonalaikat tekintve — légzőnyílások, melyeknek zárósejtjei, felülről tekintve, félhold-alakúak (10. ábra). Ugyanilyen isodiametrieusak a levél fonákán levő epidermális sejtek is. A levél keresztmetszetén a mesopbyllumot valamivel kevésbbé fejlettnek látjuk, mint a G. Richterinél s alsó epidermisének sejtjei is nagyok, tág üregűek ; oly nagy különbség a két epidermis sejtjei közt nincs, mint a milyen a G. Richterinél volt (11. ábra). Raphida-tömlők itt is vannak. Ugy a levél szinén, mint fonákán elég gyakoriak a stomák. Keábj-a resztmetszeti képen a stomák ugyanolyanok, mint a G. Rieht

erièi. A főér keresztmetszete eltérő a G. Richteriétöl, mert itt a levéllemez mindvégig egyenközű (planparalellus) s a főér alatt duzzad ki a fonáka felé (12. ábra). * Ha most szembeállítjuk az anatómiai különbségeket, melyeket a két növény közt meg tudtam állapítani, kitűnik, hogy az eltérések a következők :