Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Győrffy, I.: A magyarföldi flóra új Gymnadenia-faja

A MAGYARFÖLDI FLORA L'J GYMNADEN1A-FAJA. 245 GYMNADENIA Frivaldii : Richteri : Levele mindkét epidermisének sejt- Levele mindkét epidermisének sejtjei körülbelől isodiametricusak ; jei hosszant megnyúltak, különösen a fonákon ; Légzőnyílások körkörös kontúr-vo- Légzőnyílások kontúr-vonala négynalúak ; szegletes ; Stomák úgy a levél színén, mint a Stomák a levél színén nem valami fonákon elég gyakoriak ; gyakoriak ; A főér keresztmetszetén az edény- A főér keresztmetszete ékalakú, mely nyaláb a levél fonáka felé domborodik a levélszélek felé lejt, keskenyedik ; ki erősen ; Az alsó epidermis sejtjei nem sokkal A felső és alsó epidermis sejtjei közt kisebbek, mint a felső epidermiséi. nagy a különbség, a mennyiben a fonákon levő epidermis-sejtek sokkal kisebbek. A fentiekben megállapított anatómiai bélyegek egyebek között azt is igazolhatják, hogy a növény szervezetének belső szerkezetében megnyilatkozó bélyegek megállapítása a korszerű rendszertani, ez alkalommal talán helyesebben mondva: florisztikai vizsgálatoknál is igen jó szolgálatot tehet. A szóban forgó Gymnadenidkon legalább is ezt tapasztaljuk. Most, a midőn a hazai flóra területén nem éppen gyakoriaknak ismert és jó speciesek gyanánt ismeretes Gymnadeniáink száma a G. Frivaldii mellett, mely sok tekintetben maga is tisztázásra szorult, egygyel megszaporodik, nagy okom volt rá, hogy a korszerű adta kutatási módszerekkel vizsgáljam meg lehetőlegtöbb példa alapján. Bár szerencsés véletlen, a mint ez az eddigelé végzett nagy számú systematikai-anatomiai vizsgálatokból általános igazságok gyanánt leszűrődik, hogy a magyarföldi flóra e két kitűnő Gymnadeniája nemcsak exo-, hanem endomorphice is a legélesebben megkülönböztethető egymástól, egy jellemző példával több ok arra nézve, hogy — a midőn a magyar földön az újabb idők folyamán fölfedezett új fajok sok mindenféle kérdés feltevésére, egynemely esetben talán nem is alaptalan kételkedésre is szolgáltatnak okot — a hazai földről kikerülő « novum »-ok vizsgálatánál, leírásánál még az esetben se nélkülözzük a mikroszkóp útján felderíthető bélyegek közreadását, ha az eredmény mindjárt (péld. a diagnosis megállapításában) negativ is volna. Mennyivel megnyugtatóbb azonban, miként ez a fentebb tárgyaltam két Gynmadevidra, nézve is kétségtelenül bebizonyosodik, ha ily irányban végzett kutatásaink ellenkezőleg épp arra jók, hogy a fajbeli bélyegek határvonalát annyival élesebben anatómiai bélyegek alapján vonhassuk meg. Ily irányú további fejtegetéseket mellőzve, ez alkalommal csupán arra kívánok még reá mu-