Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)
ÚJ KIADVÁNYOK - A SZERKESZTŐSÉG: Éva Nyerges, Spanish Paintings. The Collections of the Aluseum of Fine Arts, Budapest
ÚJ KIADVÁNYOK ÉVA NYERGES. SPANISH PAINTINGS / TH E COLLECTION S OF TH E MUSEUM OF FINE ARTS. BUDAPEST. I. BUDAPEST 2008. ANGOL NYELVŰ. 233 OLDAL. 97 SZÍNES TABLA ES 21 SZÍNES ILLUSZTRÁCIÓ, ISBN 978 963 7063 47 3, ISSN 1416-3896 A Szépművészeti Múzeum gyűjteményeit bemutató sorozat a Régi spanyol festmények magyar és spanyol nyelven kiadott kötetével kezdődött 1996-ban. Az időközben hat könyvre bővült sorozat keretében, amelynek újabb kötetei angolul is megjelentek, indokolt volt a Szépművészeti Múzeum kiváló spanyol gyűjteményét feldolgozó munkát angol nyelven is közzétenni. Az új kiadást az a körülmény is időszerűvé tette, hogy a spanyol gyűjtemény az elmúlt évtizedben jelentősen gazdagodott, részben vásárlásoknak köszönhetően, néhány esetben pedig a múzeum törzsanyagában más iskolákba sorolt műtárgyak közül újonnan meghatározott képekkel, amelyeket a szerző helyezett át a spanyol képek közé. E gyűjtemény napjainkban már közel százhúsz művet számlál. A múzeum régi festészeti kollekciójában a spanyol iskola nem a festmények száma miatt kimagasló, hiszen az olasz vagy a holland iskola sokkal gazdagabb, a spanyol mesterek azonban öt évszázad legjelentősebb művészeinek alkotásain, sok esetben remekműveken tanulmányozhatók. Példaként említhetjük Pedro Sanchez jelzett Sírbatételéi, El Greco Bűnbánó Magdolnáját, Ribera Szent András mártíromságát, vagy Murillo Kenyér osztását. A spanyol gyűjtemény darabjai, elsősorban a barokk művek, a Régi Képtár törzsanyagához hasonlóan az Esterházy-gyűjteményből származnak. Ezek a festmények, amelyekre Esterházy (11.) Miklós fia, Pál Antal herceg, londoni követ hívta fel a figyelmet, Edmund Burke dán madridi követ gyűjteményéből származtak. Mivel II. Ferenc német-osztrák császár nem kívánta megvásárolni e képeket a bécsi udvari gyűjtemények számára - amint ez legutóbb Garas Klára kutatásai alapján ismertté vált-, az elsősorban madridi festményekből álló gyűjteményt Miklós herceg 1819 és 1821 között megvásárolhatta Londonban, majd Bürke halála után az özvegyétől, Párizsban. Ugyanekkor az Esterházy-képtár kiváló ízlésű igazgatójának, Joseph Fischernek a tanácsára a Kaunitz hercegi gyűjtemény árverésén, 1820-ban és 1822-ben újabb jelentős képeket - köztük Goya remekműveit, a Köszörűst és a Vízhordót - még a festő életében, az európai Goya-gyűjtőket messze megelőzve sikerült megszerezni. Az angol nyelvű kiadás a tíz évvel korábban megjelent magyarhoz képest bővített és több részében átdolgozott: élén egy új, a gyűjtemény történetére vonatkozó, az újabb kutatási eredményeket összegző bevezető áll. A kötet felépítésében kronológiai és iskolánkénti rendet követ, de azoknak a mestereknek az esetében, akiknek több műve található a gyűjteményben, - El Greco, Alonso Cano vagy Zurbarán - a különböző korszakokból származó műveik egymás után kerülnek közlésre,
