Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

ANNUAL REPORT • A 2008. ÉV - Reneszánsz és manierizmus Németalföldön

RENESZÁNSZ ÉS MANIERIZMUS NÉMETALFÖLDÖN Musée du Louvre, 2008. október 9.-2009. január 12. Koncepció és rendezés: Gerszi Teréz A kiállítás kurátora a Louvre-ban: Carel van Tuyll GIÍRSZ1 TERÉZ, RENAISSANCE ET MANIÉRISME AUX PAYS-BAS: DESSINS DU MUSEE DES BEAUX-ARTS DE BUDAPEST. SZERK. HÉLÈNE GROLLEMUND, SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM BUDAPEST. BUDAPEST 2008. FRANCIA NYELVŰ KATALÓGUS, 135 OLDAL. 80 SZÍNES ILLUSZTRÁCIÓ, ISBN 978 2 35031 206 4 A Reneszánsz és manierizmus Németalföldön című kiállítás 2008 őszén, a Louvre tavaszi budapesti francia rajzkiállítását követően nyílt meg a múzeum második emeleti termeiben. Az esemény jelentőségét főképpen az adja, hogy a Szépművészeti Múzeum első ízben jelent meg önálló kiállítással - jelesül hetvenkilenc rajzzal - e vezető párizsi múzeumban. A Szépművészeti Múzeum 16. századi németalföldi rajzgyűjteményének sajátossága, hogy teljes képet ad a század tájképművészetéről, nemcsak egyes művek, hanem szerencsés módon számos nagy tájképsorozat - például Paulus van Vianen, Pieter II Stevens, vagy a Budapesti Vázlatkönyv Mestere művei - révén. A Louvre munkatársainak választása ezért is esett erre a témára, tekintve, hogy az ottani gyűjtemény nem ilyen gazdag tájrajzokban. A bemutatott lapok egy másik része viszont ritkaságként kelthetett figyelmet, mert olyan mesterek - Cornelis Engebrechtsz, a szobrász Adriáén de Vries és Hans Mont - kezétől származik, akiknek elenyészően kevés rajza maradt fenn az utókor számára. A Szépművészeti Múzeum csaknem tízezer lapból álló rajzgyűjteménye, ellentétben a Louvre-éval, alapítását tekintve nem királyi gyűjtemény. A legkvalitásosabb lapok java része Esterházy Miklós herceg (1765-1833), valamint a gyűjtemény kezelői ízlését és orientációját dicséri. Ez a rajzanyag 1901-től a Delhaes-hagyaték szerényebb számú rajzaival gazdagodott; a kiválogatott lapok provenienciája híven tükrözi ezt az arányt. Sajnos az utolsó nagyobb gyűjtemény a Delhaes-hagyatékkal jutott a múzeum tulajdonába. Ezt követően is történt gyarapodás, de elsősorban vásárlás útján, főképpen hazai magánszemélyektől, és sokkal kisebb mértékben, mindössze néhány lap erejéig. Magyarországon a rajzg}Tijtésnek ugyanis nem alakult ki hagyománya, s a külföldi vásárlások 1920 után szinte teljesen megszűntek. Örömteli kivétel a Floris-követő Crispin van den Broeck dekoratív Ábrahám és a három, angyalinak megvásárlása 2001-ben (Christie's, London), amely szerepelt a kiállításon.