Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Polidoro után. Livio Mehus egy új rajza

POLIDORO UTÁN LIVIO MEHUS EGY Ú) RAJZA KARPÁTI ZOLTÁN Giorgio Vasari szerint aló. században nem volt Rómában palota vag}

7 kert, amelyet ne Polidoro és Mamrino falképei díszítettek volna.

1 Bár Vasari némileg túlzott, állítása több egyszerű retorikai fordulatnál. Polidoro da Caravaggio (1499 körül-1543 körül) egy kevésbé ismert festővel, Mamrino da Firenzével (működött 1520-1528), az 1520-as évek elejétől Róma 1527-es kifosztásáig, több mint negyven római homlokzatot díszített jellegzetes, antik márvány- és bronzreliefeket imitáló, monokróm festett frízekkel.

2 Chiaroscuro falképeik a kortársak számára a tökéletes aWantica stílust testesítették meg és generációkon át művészek gyakran másolt mintaképéül szolgáltak. Egyetlen palotahomlokzatuk sem vált annyira híressé, mint a Via della Maschera d'Orón álló Palazzo Milesi freskói. Nem sokkal a Sacco di Roma előtt fejezték be, és kétségkívül ez legnagyobb szabású, legösszetettebb ikonográfiájú művük.

3 A négyszintes palotahomlokzat falképein antik istenek és hősök, allegorikus alakok, mitológiai jelenetek, valamint különleges formájú antikizáló vázák, sisakok, páncélok és trófeák sorakoznak.

4 Már Vasari a legnagyobb lelkesedés hangján emlékezett meg róla, és a műértők töretlen rajongását jelzi, hogy a 18. század végén Luigi Lanzi még mindig Polidoro legfontosabb műveként említette.

5 Páratlan népszerűségét mégsem csupán a művészeti íróknak köszönhette, hiszen Polidoro egyetlen művét sem másolták ennyit. Mindössze a 16-17. századból több százra tehető az utána készült rajzok száma, és szinte valamennyi hosszabb-rövidebb időt Rómában töltő művész megörökítette a híres palotahomlokzatot.

6 Motívumait nemcsak Girolamo da Carpi (1501-1566), Battista Franco (1510-1561) vagy Ambrogio Giovanni Figino (1553-1608) vázlatfüzetében találjuk meg, de Polidoro freskóinak antikizáló ornamensei Luca Giordano (1643-1705) és Rubens (1577-1640) művészetére is ösztönzőleg hatottak. Különösen az első emelet fölött húzódó fríz vázáit és trófeáit övezte a kortársak szűnni nem akaró csodálata, melyeken „az emberi elméből származó dús és szeszélyes ötletek oly alakot öltenek, hogy azoktól másolás közben összezavarodik az ember".'