Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről

öltözékben, mezítláb fekvó' Albert holttestével; megegyezik továbbá a baldachin oszlopaira csavart függönyök, valamint a gyászolók első sorában helyet foglaló szerzetesek csoportjának ábrázolása is. A budapesti kép címeres ruhát viselő alakja a brüsszeli képen is szerepel, és szintén mindkét festményen láthatók az ezüst gyertyatartókban égő hosszú gyertyák. Különbség viszont, hogy míg a budapesti példány szűk kivágatban kizárólag a ravatalt és a közvetlen közelében állókat ábrázolja, addig a brüsszeli darab messzebbről és magasabb nézőpontból mutatja be a helyszínt, ezáltal nagyobb rálátás nyílik a palotakápolna terére, részben ablakaira is, és a megjelent gyászolókat is nagyobb létszámban szerepelteti. További apró eltérések a két ábrázolás között: a brüsszeli képen tágasabb, levegősebb, nagyobb méretű a baldachin a holttesthez képest; más a baldachin kárpitjának mintája és a baldachin tetején álló négy díszváza formája csakúgy, mint a gyertyatartóké; a brüsszeli képen sűrűbb az oszlopokra futó levéldísz, továbbá a herceg kalapjának alsó részén van a madáralak, nem pedig a tetején. Ezen eltérések egy része adódhat abból, hogy a két kép különböző időpontban készült, ami elképzelhető, hiszen Albert négy napig volt felravatalozva. A különbségeket indokolhatja az is, hogy a festők a helyszínen bizonyosan csak vázlatot készítettek műveikhez, amelyek kivitelezésére csak később, a festőműhelyekben került sor. A brüsszeli kép a másik oldaláról mutatja a baldachin alatt fekvő testet, így láthatóvá válik a budapesti képen takarásban lévő, Albert jobbján fekvő díszkard. Ezt a díszkardot VIII. Kelemen (Aldobrandini) pápa ajándékozta 1599-ben a főhercegnek azért, hogy harcoljon a protestáns eretnekség ellen és erősítse a katolikus hitet.'

2 Ezt a madárfejjel és gyöngyökkel ékesített kardot láthatjuk a ravatalán fekvő Albert herceget közeinézetben, fél alakban ábrázoló képen (Madrid, Monasterio de las Descalzas Reales)

3, is (6. kép), a koronával és a fekete kalappal együtt. A budapestihez hasonlóan ezen a képen is latin nyelvű felirat tünteti fel az elhalálozás időpontját (OBIIT IVLLII 1621). Nem tudjuk, hogy ez a portré mikor került a kolostorba, esetleg Izabella ajándékozta Margarita de la Grúznak, Albert nővérének, aki mint apáca élt ott. A monostor inventáriumai a képen ábrázolt személyt tévesen III. Fülöppel azonosították, annak ellenére, hogy a festmény kiemelt elhelyezésére mindig nagy figyelmet fordítottak.

34 A szakirodalom mind a brüsszeli, mind a madridi kép festőjét ismeretlenként tartja számon. Az utóbbi kép meghatározásakor kérdőjelesen felmerült, hogy flamand festő művéről lehet szó, amely attribúció ugyan logikusnak tűnik, stilárisan azonban inkább spanyol kéz munkájának gondolnánk.

3

' A három festmény közül egyértelműen a budapesti darab a legkvalitásosabb. A 17. század elejére a ravatalkép műfaja egész Európában, így Magyarországon is elterjedt, s egészen a 19. század végéig élt tovább a halotti képmások némileg módosult formájában.

36