Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Frans Floris korai rajzai Budapesten

A két budapesti rajz barnás papírja azonos, méretük azonban csak megközelítőleg, mivel az Apollón és a múzsák papírját valamikor körülvághatták. Míg az Apollón és múzsak-hpni\ fontainebleau-i ösztönzésre gyanakszunk, a Múzsák felébresztése esetében nem ismerünk képi előzményt, a szakirodalom a ponce-i képpel kapcsolatban irodalmi forrásokat említ. Nem valószínű azonban, hogy Floris pusztán szövegek alapján alkotta meg ezt a művét, inkább manapság már meg nem lévő modellt kell feltételeznünk. Mindkét budapesti lap hátoldalán van rajz a rectón lévő ábrázolásokéval azonos kéztől. Az Apollón és a múzsák esetében egy női félalak látható, profilban ábrázolt, jellegzetesen „florisos" arccal. A másik lap versóján két nő férfi halottat tart, mellettük egy harmadik profil nőalak keresztet visz a vállán, alatta egy negyedik, hevenyészetten rajzolt nő két kezében lándzsát tart, s a felső sarokban egy kis angyal látható (8. kép).

2s Ugyanezeket a figurákat fellelhetjük egy ismeretlen metsző Floris utáni kompozícióján, a Krisztust mennybe viszik az angyalok című lapon (9. kép).

26 A rajz az ehhez készült első idea rögzítéseként értékelhető: a témának csak egyes, de legfontosabb szereplőit mutatja, akik mind elhelyezésük, mind jellegzetességeik szempontjából részben erőteljes változtatásokon estek át, míg a sokszereplős mű kialakult. Krisztus testének ábrázolása jóformán megegyezik az eredeti elképzeléssel, a metszeten viszont három angyal fogja a holttestet, és változott a lábat tartó alak elhelyezése is. A kínszenvedés eszközeivel ábrázolt figurák közül a keresztvivő lényegében megfelel a rajzon látható alaknak, de a másik oldalon szerepel, ahogy a lándzsát tartó figura is, a metszet-előkészítő rajz tükörképes kívánalmának megfelelően. A versón látható rajz és a rézmetszet vitathatatlan kapcsolata egyértelműen megerősíti a két budapesti rajz esetében Frans Floris szerzőségét a korábbi, „Floris-kör"-attribúcióval szemben. Gerszi Teréz a Szépművészeti Múzeum tudományos főmunkatársa. JEGYZETEK 1 E. Schrüter, Die Ikonographie des Themas Parnass vor Raffael. Die Schrift und Bildstradition von der Spätantike bis zum 15. Jahrhunderts, Hildesheim-New York 1977 (Studien zur Kunstgeschichte, 6). 2 C. van de Velde, Frans Floris (1519/20-1570), Leven en werken, 2 kötet, Bruxelles 1975, 405-406, no. C42, fig. 195. 3 Van de Velde 1975, 159-164, no. A 2 9. 4 Ibid., no. C 41, fig. 194. T. Gerszi, Netherlandish Draivings in the Budapest Museum, Sixteenth-Century Drawings, 2 kötet, Amsterdam-New York 1971, no. 87a: Apollo and the Muses, toll és barna tinta barna papíron, 202 x 312 mm,