Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)
„Arcom Ré Arca"
kitűnik, hogy a fenéklap dekorációja egy, a korszakon belüli korábbi, az oldalakat díszítő elrendezés viszont későbbi datálást kívánna, ezért a szóban forgó darabot a korábbi és a későbbi periódus közötti átmeneti fázis képviselőjének kell tekintenünk. A „kifelé" (tehát a koporsóoldalak szélének irányába) néző túlvilági istenek hármas csoportjai három, egymás alatt elhelyezett regiszterben helyezkednek el a két oldalfalon. Mellükön vörös keresztpántokat viselnek. A keresztpántok találkozási pontjait és mindkét szár végeit zöld korongok („pomponok") díszítik. Mindegyik figura derekán vörös színű, vonalkás vagy hálós díszítésű öv látható, amelynek vége elöl majdnem a földig lóg. 8 A jobb felső csoport két szélén egy-egy emberfejű (sárgára festett arcú), szakállas figura áll, fején balzsamkúppal és lótuszvirággal. 9 A középső alak szintén emberfejű, sárgára festett arcát azonban szemből ábrázolták, egy kék napkorong belsejében (1. kép). A stilizált paróka mindkét szárnya látható (ellentétben a profilban ábrázolt alakok oldalnézetben megjelenített parókájával), ami még jobban felhívja a figyelmet a szemből ábrázolt arcra. 10 A bal felső panel szélső figurái azonosak a jobb oldaliakkal, a középső vállán azonban ezúttal egy világos peremű vörös napkorongot helyeztek el 11 (2. kép). A napkorong fejű alaknak a jobb oldali szembenéző istenséghez hasonlóan szemből ábrázolt parókája van, ami arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a napkorong is szemből látható. A felső panelek középső figurái egyértelműen ikonográfiái pendant-jai egymásnak. 12 A fenti két figura esetében megfigyelhető rendhagyó ikonográfiái megoldások különös figyelmet érdemelnek. Hasonló ábrázoláspárt találunk egy Krakkóban őrzött másik XXI. dinasztia kori koporsó belső falain, a középső regiszterekben. 13 A három regiszterben sorakozó múmia alakú túlvilági lények természetére egyedül az általuk viselt különböző fejek utalnak. A XXI. dinasztia kori thébai koporsók aljának belső dekorációja az alvilági régiókat szimbolizálja, a koporsóban fekvő múmiát körülvevő, khthonikus alakoknak tehát nyilvánvalóan kulcsszerepük van ebben a szimbolikában. Ikonográfiájuk több forrás felhasználásával jött létre - a Halottak Könyve 144M45. fejezeteiben ábrázolt kapuőrök, a 168. fejezetben és a királyi túlvilágkönyvekben megjelenő lények, valamint a Naplitánia XXI. dinasztia kori változatainak hatása egyaránt érezhető -, egyetlen rendszerbe sűrítve mindazokat. Mákjuk több szinten értelmezhető: apotropaikus szerepük mellett mintául szolgálnak a halál utáni transzformációkhoz, melynek során a halott különböző isteni alakokat vehet fel: Ré, a sokarcú, soknevű és sokformájú „nagy isten" túlvilági vagy oziriszi aspektusaivá válhat. 14 A szembenéző figura lehetséges ikonográfiái előzményeit pedig kétségtelenül az újbirodalmi túlvilágkönyvekben kell keresnünk.
