Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Vadkanvadászat

Trumpf-Lyritzaki 1969, 107-109. Tsimbidou-Avloniti 2001, 226 és 20. jegyzet, Pellából két általa helyi készítésűnek tartott darabot említ (non vidi). Trumpf-Lyritzaki 1969, 112, továbbá egy táncoló bacchánsnő alakú lékythos Palestrinából, a Selciata nekropolis 1. női sírjából (4. század 2. fele), Palestrina, Museo Nazionale Areheologico (A. M. Reggiani, Arch. Láziak 11, 1993, 199-200, a sírleletről; P. Pensabene, Terrecotte del Museo Nazionale Romano II, Roma 2001, 109 és tav. X, 8). Trumpf-Lyritzaki 1969, 109-111; Reeder Williams 1978, 357, n. 2. Trumpf-Lyritzaki 1969, 44, Nr. 122-124. A hátoldal festéséről Trumpf-Lyritzaki 1969, 118. Új típusok megjelenéséről a 4. század második felében, és a 3. század végi rövid megújulásról Reeder Williams 1978, 365-366. Ps. Oppian. Cyneg. 1, 97-101. A vadkan az ábrázolások túlnyomó részén szembemegy a vadásszal, de a budapesti vázán technikai szempontból is indokolt menekülésszerű, a lovaséval egyirányú megjelenítése sem ismeretlen a későbbi domborműveken sem, lásd például Z. Goceva-M. Oppermann, CCET II, 2, Leiden 1984, pl. 46, no. 593; LIMC 17(1992), pl. 705, no. 468. F.. Will, Le relief cultuel gréco-romain, Paris 1955, 56 sköv.; G. Rodenwaldt, Griechische Reliefs in Lykien (Sitzungsberichte d. Preuss. Akad. d.Wiss., Philos.-hist. Kl.), Berlin 1933 , 1042-1043; Ch. Picard, MonPiot 3$ (1941), 7-9; M. Cremer, Hellenistisch-römische Grabstelen im NW Kleinasien I, Bonn 1991, 19-24; M. Mackintosh, The Dreine Rider in the Art of the Western Roman Empire, Oxford 1995, 12-19, 50-51. S. Reinach, Rev. arch. 1900-1901 (folytatásokban); Rodenwaldt 1933, 1038-1043; Picard 1941, 78-82 (M. R. Leford des Ylours disszertációja nyomán); Will 1955, 82-88 (a korábbi irodalom: 82, n. 1). J. M. Barringer, The Hunt in Ancient Greece, Baltimore-London 2001, passim, lásd General Index, s.v. boar, a vázaképekről főként 60-63; J. Fornasier, Jagddarstellungen des 6.-4. Jhs. v. Chr., Münster 2001, 7-101, 289-321 (a 6-4. századi vázaképek katalógusával). A legkorábbi görög ábrázolásokról Kl. Fittschen, Untersuchungen zum Beginn der Sagendarstellungen bei den Griechen, Berlin 1969, 60-61. Vitára ösztönző szempontokkal A. Schnapp, Le chasseur et la cité, Paris 1997, 400-402. - Egy görög mitológiai hagyomány szerint (Ps. Oppian. Cyneg. 2, 14) Kastor volt az első lovas vadász. Alapvető G. Kazarow, Denkmäler des thrakischen Reitergottes in Bulgarien (Dissertationes Pannonicae 11.14), Budapest 1938. A legfontosabb későbbi irodalom: Will 1955, 56-88 és legutóbb M. Oppermann, Der thrakische Reiter des Ostbalkanraumes im Spannungsfeld von Graecitas, Romanitas und lokalen Traditionen, Langenweissbach 2006 (a teljes korábbi irodalom: 358-378). Az embas görög használatáról és ábrázolásairól H. R. Goette, Jdl 103 (1988), 423-444. A „thrák lovas" ábrázolások hellenisztikus és részben még 5. századi előképeiről Will 1955, 56-88. Ph. Petsas, Pulpudeva 2 (1976), 192-204, makedoniai ábrázolásokon feltételezi a „thrák lovas"-típus