Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Korinthosi fehéralapos lékythosok

KÉMÉNYNYAKÚ LÉKYTHOSOK A keménynyakú lékythosok nem voltak népszerűek az attikai kerámiában, és a forma a korinthosi fazekasok körében sem vált kedveltté.

80 A Beldam-festő említett vázáján kívül mindössze egyetlen további korinthosi készítésű darabot ismerünk. Díszítése megsemmisült, lelőkörülményei ismeretlenek. Alakja a Beldam- és az Emporion-festő kedvelt vázaformáját követi. Valószínűleg a korinthosi fehéralapos produkció korai, a Beldam-festő műhelyének hatása alatt álló fázisában készülhetett. DÍSZÍTÉS ES IKONOGRÁFIA Az i. csoport néhány vázáján látható nagyon bizonytalan nyomoktól eltekintve figurális díszítés csak a ii. és a iii. csoport lékythosain található. A budapesti darab párviadal-jelenete ikonográfiái különlegesség. A ii. csoporton belül ez az egyetlen váza, amelynek a figurális díszítése rekonstruálható. A iii. csoporthoz tartozó vázák között a figurális díszítés legjobban az álló nőalakkal díszített budapesti és nantes-i darab révén tanulmányozható, mind a festés technikájában, mind ikonográfiájában. A többi lékythos festéséről csak vázlatok és feljegyzések maradtak fenn. Az ábrázolások ikonográfiája az attikai fehéralapos lékythosok általános témáit követi: a nantes-i darab sírlátogatást ábrázol.

81 Az attikai fehéralapos lékythosokon a produkció középső és késői fázisában a sírlátogatás a leggyakoribb figurális ábrázolás. A többi vázán látható jelenetekből megmaradt töredékek (álló női és férfialakok, egy esetben sírsztélével, üléí nőalak) keveset árulnak el a képmező egészének ikonográfiájából. Az attikai párhuzamok alapján elképzelhető, hogy a nőalakot otthon, házi környezetben ábrázolták,

82 esetleg további elemekkel kiegészítve (nő- vagy férfialak, sírsztélé). Dobozt tárté) nőalakot otthon is ábrázolhattak, sírlátogatásra készülve, de a temetőiben, sírsztélé mellett is, ahol a dobozban lévő szalagokkal (TCÁIVÍO.) díszíti fel a sírt.

83 Az egyik nőalak háta mögött látható felakasztott köpeny (?), vagy a budapesti darabon a tükör házi környezetre is utalhat, ám az attikai lékythosok ikonográfiája arra figyelmeztet, hogy a temetőben és az otthoni környezetben játszódó jelenetek összeolvadása már korán megtörtént.

84 A legváltozatosabb ornamentális díszítés az i. csoport darabjain található. A motívumok egyértelműen a Beldam-műhelyhez kapcsolódnak. A növénymintás lékythosok leggyakoribb díszítése a fekvéí borostyánág, borostyánlevéllel és bogyókkal váltakozva. Ez a díszítés Attikában már a Kr. e. 6. század végén ornamentálissá váló feketealakos vázafestészet motívumai között és a Berlin-festő vázáin is megtalálható.

8- Igazi karrierjét a Beldam-műhely ornamentális lékythosainak motívumaként futotta be: a Beldam-festő korai munkáin még válldísz a borostyánág, később a mester és műhelye által készített lékythosok legkedveltebb motívuma lett.

86