Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Korinthosi fehéralapos lékythosok

Az i. csoport legtöbb vázáján látható borostyánminta teljesen megegyezik az attikai változattal. A néhány vázán látható eltérések 8 azzal magyarázhatók, hogy a három évtizedes produkció során a mesterek saját ízlésüknek megleleléien alakították át a motívumot. A fekvő borostyánág a korinthosi konvencionalizáló kerámia motívumai között is feltűnik. A. Steiner szerint a kon­vencionalizáló stílusú vázákon feltűnő borostyánminta szolgálhatott modellként a korinthosi fehéralapos lékythosok díszítéséhez. 88 Valószínűbb azonban, hogy az attikai darabok díszítése szolgált mind a fehéralapos, mind a konvencionalizáló kerámia díszítésének mintájául. A vázák hasára festett, jellegzetesen korinthosi, nagyméretű, álló vörös palmetták már korán, az i. csoportban megjelennek. Mintaképül a sírsztéléket koronázó palmettadíszek, a márvány­lékythosok festett palmettái, 89 valamint a Kr. e. V. század második felében megjelenő, vörös palmettával díszített aryballosok szolgálhattak. A ii. csoport nemcsak formájában jellegzetesen korinthosi, de már motívumkincsében is csak elvétve találjuk meg a Beklam-műhelyből átvett motívumokat, amelyek a iii. csoport vázáin már egyáltalán nem fordulnak elő. A válldíszek között mindhárom csoportban megtaláljuk a sugármintát és a palmettákat; a lótuszbimbó-motívum csak a iii. csoport lékythosain fordul eléí. A vállon lévé) palmetták pontos attikai megfelelőit nem ismerjük. Kivitelezésük minőségében igen, stílusukban viszont nem különböznek az attikai daraboktól. ATTIKA - KORINTHOS - ERETRIA Bár a íehéralapos technikához hasonló eljárás már a Kr. e. 5. század második negyedében meg­jelent Korinthosban (Outline style), ez a csoport nem a klasszikus értelemben vett fehéralapos technikával készült.'" 1 Az a típusú fehér alapozás, amelyet a lékythosokon használtak, a korin­thosi fehéralapos lékythosok megjelenése előtt ismeretlen volt Korinthosban. Figyelembe véve, hogy a legkorábbi korinthosi fehéralapos és feketealakos, de fehér hátterű lékythosok talán egy attikai mesterhez, a Beldam-íestőhöz, formájuk és motívumkincsük pedig egyértelműen a Beldam-műhelyhez kötődik, megkockáztatható a feltevés, hogy a korintho­si gyártást a Beldam-festő fiókműhelye kezdhette el. 91 Valószínűleg ez lehet az oka annak is, hogy az igen produktív Beldam-műhely gyártmányai az Attikából importált vázák között kis mennyiségben fordulnak elő. Ez talán azért van így, mert a fiókműhely helyben készítette a lé­kythosokat. Az Outline style-ban járatos korinthosi fazekasok gyorsan megbarátkoztak az új típusú fehér alapozással. A 7 alószínűleg ennek köszönhető a jellegzetesen korinthosi formájú ii. csoport gyors kialakulása is. A korinthosi temetőkből előkerült attikai fehéralapos lékythosok száma ötven darabra tehető. 92 Összevetve a sírokból eléíkerült mintegy százharminc darab korinthosi fehéralapos

Next

/
Thumbnails
Contents