Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Ég és Föld határán II: Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Második rész)

Nem úgy a „hegyből kilépő tehén" jelenetének egyik változatán, ahol a nyugati horizont hegyoldalából - a Hathor-tehén mellett - egy kígyófejű alak is kiemelkedik, fél kezével az wdltszemes napkorongot egyensúlyozva a fején.

4, A napkorongban ebben az esetben a bal szemet helyezték el.

4K Itt tehát nem a napfelkeltéhez, hanem inkább a nyugati horizonthoz, illetve a túlvilági utazáshoz, az éjszakai Napszemhez (= Hold) kapcsolódó elképzelésről lehet szó. 4. 4. 2. NAPSZEM ÉS b/-MADÁR Egyes 21. dinasztia kori ábrázolásokon a napkorongban a Napszem mellett egy M-madár is helyet kapott. Egy kairói koporsó

49 aljának oldalán a napbárkában találjuk ezt az alakot. A napbárka, amelynek két oldalról egy-egy pávián adorál, az Aker-oroszlánok hátán helyezkedik el, orra és tatja alatt egy-egy lbdw-ha\ látható.''

0 Nagyon hasonló jelenetpár található egy másik darabon:1 a két regiszterre osztott képmezőben felül jelenik meg a napbárka, benne '>h/-jelen a Szemet és M-madarat tartalmazó napkoronggal, fölötte a Mehen-kígyóval; az alsó regiszterben egy két /lí-madár által közrefogott szikomórfa kapott helyet.^ Egy harmadik esetben a koporsóalj belsejében, a fejrésznél találkozunk az Akerrel, rajta pedig a napkoronggal, amelybe ezúttal is a Napszemet és egy bl-madarat helyeztek el.

53 A jelenet újbirodalmi előzménye, ahol szintén Aker-oroszlánok hátán találjuk a napbárkát, ismét egy túlvilágkönyv: a Föld Könyve egy jelenete.

54 A napbárkában Atum és a szkarabeuszfejű Khepri üdvözli a kosfejű éjszakai napot." Az Aker alatt (a túlvilági szférában) az Ozirisztestre sugarakat szóró sólyomfej látható. Hasonló szituáció elevenedik meg a Barlangok Könyvében,

56 de a kettős oroszlántesten egy oválisban lévő szkarabeusz kapott helyet. A szöveg Khepriről beszél, „aki a koporsójában van". Az Aker-oroszlánpár jelenléte egyfajta határvonalat jelöl, amely a földfelszínt a föld mélyétől, az alvilágtól elválasztja - így a kettő közötti átjárhatóságot képviseli.

57 Egyben a napistennek a föld mélyében történő újjászületésére is utal.

58 A jelenet variánsain látható más ikonográfiái jellegzetességek is megerősítik, hogy a túlvilág és az e világ határa közelében történő eseményekről van szó. Az Ibdw-hahk szerepeltetése az Apóphisszal a horizont peremén végbemenő küzdelemre utal.

59 Az Aker-motívum és a napbárka érdekes átdolgozásával találkozunk a VI. Ramszesz-sírban (4. kép), amelyről a kígyófejes bárka kapcsán már esett szó. Itt a bárka utasa a kosfejű napisten és a kosfejű bl-madár. A bárka mellett a már jól ismert motívum: egy korongból egy kosfej és egy szkarabeusz fél teste emelkedik ki. A VI. Ramszesz-féle jelenetet átvevő Dzsedkhonsziufankh I-papiruszon

60 olvasható naphimnusz-szöveg egyértelművé teszi, hogy a keleti horizont összetett istenalakjáról és a napfelkelte előtti pillanatokról van szó.

61