Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)
"A tréfás Pieter Quast". Egy amszterdami mester művei Magyarországon egykor és ma
leírása alapján, egy Jan Martsen de Jonge modorában megfestett lovas ütközet volt, és bizonyosan nem lehet azonos a budapesti képpel. 39 A másik műről, amelyet Kudacsev herceg gyűjteményében őriztek, mindössze annyit tudott, hogy nagyméretű volt és szintén lovas ütközetet ábrázolt. A rendelkezésre álló információk alapján sajnos nem dönthető el, vajon a magyarországi kép ezzel azonos-e vagy sem. Faragó Ödön tanár egykori budapesti képgyűjteményében volt Quastnak egy olyan képe, amely művészetének újabb oldalát illusztrálja. A kisméretű fatábla az Éjszakai menet címet kapta, amikor a tulajdonos halála után, 1935-ben a hagyaték árverésre került az Ernst Múzeumban (9. kép). 4 " Az akkori cím alighanem félreértelmezi az ábrázolást, hiszen a nagy hagyományokkal rendelkező sarlatán-téma nem is nagyon újszerű feldolgozásáról van szó. A borbély-orvos műhelyében, vagy talán egy kocsmában (?) játszódó jelenet főalakja egy sebesült férfi, akit a szakállas, idősebb orvos igyekszik gyógyítani. A sérült eltorzult arca elárulja, komoly fájdalmakat kell kiállnia. Felesége aggódva figyeli az eseményeket. A kép bal előterében fiatal fiú, a doktor segédje hajol egy alacsony asztalka fölé, amelyen vizes tál, gyógyszeres üveg, kendő és egy cserépkorsó látható. A szereplők feje fölött, a fali polcon hasonló eszközök sorakoznak. Jobbra a háttérben két alak tűnik fel, akik borzadva, vagy megbotránkozva (?) súgnak össze. A szatirikus hangvételű kép jól illeszkedik Quast paraszti életképeinek sorába, amelyeken gyakorta megtaláljuk a vidéki doktor, a falusi kuruzsló vagy sarlatán jellegzetes figuráját. Példaként említhetjük az amszterdami Rijksmuseum láboperációt ábrázoló táblaképét, 41 a szentpétervári Ermitázs Kocsmabelső parasztokkal és kuruzslóval című képét, 42 az aacheni SuermondtLudwig-Museum Kooperációját^ va gY a néhány évvel ezelőtt New Yorkban árverezett Doktor és páciense című festményt. 44 Quast e művein elsősorban az emberi ostobaságot és hiszékenységet állította pellengérre a vidéki doktor többnyire csaló figuráján keresztül. Az írott forrásokból tudjuk, hogy Quast közelről ismerte a kocsmai nézeteltéréseket, paraszti civakodásokat és a vidéki doktorok tevékenységét is. 4 ' Az egykor a Faragó-gyűjteményben volt darab jó példája Quast képalkotási módszerének. A kompozíció szemmel láthatóan többféle forrásból táplálkozik: a témaválasztáshoz természetesen mindenekelőtt Brouwer volt a mintakép, aki több alkalommal is megfestette a Hátoperációt (De rugoperatie). 46 Quast tőle a főcsoport egyes figuráit vette át több-kevesebb változtatással. 47 A másik forrás jelen esetben az ifjabb David Teniers, tőle kölcsönözte a jelenet helyszínéül szolgáló belső tér elemeit, a háttérben látható polcot a rajta lévő csendéletszerűen megjelenő edényekkel, a kép jobb oldalán, a szomszéd helyiségben feltűnő pár, valamint az előtérben üldögélő kutya motívumát. 48 A lehetséges mintaképek között említhető továbbá Cornelis Saftleven 1636-ra datált Vállműtét című kompozíciója, amelyen a beavatkozást elszenvedő főalak mellett