Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

"A tréfás Pieter Quast". Egy amszterdami mester művei Magyarországon egykor és ma

szintén megtaláljuk a sopánkodó feleség és gyermek alakját, valamint a vidéki doktor eszközeivel megrakott asztalkát.

49 Régóta magyar magángyűjteményben őrzik, és néhány évvel ezelőtt a műkereskedelemben is felbukkant az a kisméretű táblakép, amely egy törött seprűt hóna alatt vivő parasztfigurát ábrázol (10. kép).

1(1 A rongyos piros sapkát viselő, hiányos fogazató férfit a kép jobb széle felé fordulva, oldalnézetből látjuk, ruhája elnyűtt, foltozott, lábbelije szakadt. Vállára vetve viszi a hosszú és kissé görbe seprűnyelet, hóna alatt pedig a vesszőnyalábot, s tekintetét az égre emelve átkozódik balsorsa miatt. Az ábrázolás egy régi németalföldi közmondást idéz: „Die eerst een bezem was, wordt daarna een schrobber." („Ami előbb seprű volt, utóbb sűrolókefe lesz.")

51 A háttérben egyszerű viskók körvonalai, az épületek előtt pedig néhány parasztfigura látszik. A PQ monogram alapján Quast életművébe sorolható festmény színvilága meleg barnás tónusokra épül, a főalakon elhelyezett élénk lokál színekkel gazdagítva. Az otromba, nagyorrú figura jellegzetes fizimiskáját viszontlátjuk Quast egyik rajzán, és hasonlóan groteszk, komikus mozdulatot tevő alakok további rajzain is szerepelnek.

52 A budapesti mű témaválasztása nem egyedülálló a 17. századi holland életképfestészetben. A seprűs paraszt figurája jelenik meg a pommersfeldeni kastély képtárában őrzött, egykor szintén Quastnak, újabban pedig Adriaen Pietersz. van de Venne-nek (1589-1662) attribuait táblaképen is (11. kép).

13 A Kéményseprő címet kapott grisaille-festmény bizalomgerjesztőnek éppenséggel nem nevezhető, nyurga férfialakja a kép bal oldala felé tart, miközben fejét elfordítva hátrafelé tekint. A címadás ez esetben feltehetően félreértésen alapul, hiszen a hősünk hóna alatt szorongatott seprű aligha lehetett alkalmas kémény tisztítására. A mű minden bizonnyal összefüggésbe hozható az amszterdami Rijksprentenkabinet egy Jan Mathamnak tulajdonított metszetével, amely nagyon hasonló figurát ábrázol.4 A budapesti kép további kompozicionális analógiájaként említhető egy szintén Quastnak tulajdonított festmény, amelyet 1939ben bocsátottak árverésre Hamburgban.

55 A Holland paraszt tájban címet kapott mű férfialakja vállán hosszú bottal jelenik meg, háttérben a magyarországi képen is látható épületekkel és figurákkal. Ugyancsak közeli párhuzamként idézhető Quast 'Tis ail verwaert-gaeren című metszetsorozatának egyik lapja, amelyen vállán hosszú boton kosarat cipelő koldus látható. A két figura testtartása, beállítása és léptéke is nagyon hasonló.6 Quast tipikusnak nevezhető képalkotási módszere a seprűst ábrázoló mű esetében is tetten érhető. Az Adriaen van de Venne-től kölcsönzött témát saját ízlése szerint alakította a figura apróbb módosításával, amelyet jól láthatóan ezúttal Brouwer darabosabb, kevéssé részletező stílusában festett meg.

57 Hosszú évtizedekig lappangott különböző magyar magángyűjteményekben, de néhány évvel ezelőtt újra felbukkant az a Quast-mú, amelyet első alkalommal az 1950-es években,