Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)
"...köztetek van, akit Ti nem ismertek". Néhány aranyszál Boskovits Miklósnak Duccio Keresztelő Szent Jánosa kapcsán
42 Ludolphus de Saxonia, Vita Jesu Christi e quatuor evangeliis, 2 vols, ed. A. C. Bolard-R. M. RigollotJ. Carnandet, Paris-Roma 1865, I, 93-94. A Meditationes vitae Christi szerzője ezt az evangéliumi helyet nem említi, de az a Szent Bernát-idézet, amelyet a keresztelést megelőző elmélkedésbe betold, a Jn 1,26 értelmével ekvivalens: „A sok ember között eljött János kereszteléséhez. Ugy jött, mint egy a népből. [...] Ki hitte volna, hogy ő Isten fia? Ki gondolta volna, hogy ő a dicsőség ura? Uram, [...] túlságosan elrejtőztél! János előtt azonban nem tudtad leplezni magad." (I. Ragusa-R. B. Green, Meditations on the Life of Christ. An Illustrated Manuscript of the Fourteenth Century, Princeton 1961, 107; Szent Bernát, In epiphania domini sermo I, PL 183, 145.) 4- T. J. Wengert, Philip Melanchtons Annotationes in Johannem in Relation to its Predecessors and Contemporaries, Genève-Droz 1987, 151. 44 White 1979, 86, 122 (mindkettő elképzelhető, a keresztelés valószínűbb); A 7 . I. Stoichitä, Duccio e la maniera greca, Revue des études sud-est européennes 12 (1979), 516 (keresztelés); Deuchler 1984, 74 (a keresztelés valószínűbb, mint a megkísértés); Davies-Gordon 1988, 21 (keresztelés); C. Jannella, Duccio di Buoninsegna, Firenze 1991, 36 (valószínűleg keresztelés); D. Norman, „A Noble Panel". Duccio's Maestà, in Siena, Florence and Padua. Art, Society and Religion 1280-1400, vol. 2, ed. D. Norman, London 1995, 73 (megkísértés); L. Bellosi, Duccio. La Maestà, Milano 1998, 18 (valószínűleg keresztelés); V. M. Schmidt, Duccio di Buoninsegna, in Saur Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, Bd. 30, München-Leipzig 2001, 155 (megkísértés); Schmidt 2002, 151 (megkísértés); Bagnoli et al 2003, 212 (keresztelés vagy megkísértés). Ezúttal nem sorolom fel azokat a szerzőket, akik kilenc helyett tizenegy predellajelenettel számolnak; közéjük tartozik Stubblebine is, aki a predella oldalsó, rövid oldalára helyezné a budapesti képet, pontosabban általa feltételezett eredetijét (Stubblebine 1977, vol. 1, 433-434; Stubblebine 1979, vol. 1, 53-54). 45 Wagner 1998, 21-25. 46 Lk 24,16. 4 Réau 1956, 439: párhuzamot von Gábriel arkangyal és a tanúságot tevő Előfutár között („Par son index levé, il [Jean le Baptiste) exprime, comme l'archange Gabriel, sa mission d'Annonciateur."). 4H Seiler 2001, 88. 49 Boskovits 1982, 499: „grouping of figures in compact masses, the close alignment of the intense profiles to emphasize concentrated attention, the measured but eloquent gestures of the minute hands, the crispness of the drapery patterns, and even the somewhat clumsily foreshortened shoulders of the figures in half profile, seen from the back, recall the great master's scenes on the reverse of the Maestà"; Boskovits 1990, 76; Boskovits véleményét osztja M. Leoncini, Duccio di Buoninsegna, La pittura in Italia. II Trecento, Milano 1986, 569; L. Bellosi, Duccio di Buoninsegna, in Encidopedia dellärte médiévale, Istituto della Encidopedia Italiana, dir. A. M. Romanini, Roma 1994, vol. 5, 746; D. Gordon, Duccio (di Buoninsegna), The Grove Dictionary of Art, ed. J. Furnér, London, 2003, vol. 9, 345.
