Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

"...köztetek van, akit Ti nem ismertek". Néhány aranyszál Boskovits Miklósnak Duccio Keresztelő Szent Jánosa kapcsán

vadonatúj módja kikísérletezésében is. A kérdést egyedül Wagner vetette fel ( Wagner 1998, 18). Különös, hogy az újkori grisailli kiváló kutatója, Michaela Krieger meg sem említi Duccio nevét. A Maestà struktúrája tekintetében White rekonstrukcióját követem, lásd 1979, 50-95, figs. 51-52. Megjelenik az emmausi úton, M. Davies, National Gallery Catalogues. The Early Italian Schools Before 1400, rev. D. Gordon, London 1988, 19; Hall 1992, 35; valamint lásd a 46. jegyzethez tartozó szöveget. Pigler 1967, 197; J. H. Stubblebine, The Back Predella of Duccio's Maestà, in Studies in Late Medieval and Renaissance Painting in Honor of AH Hard Ale iss, ed. I. Lavin-J. Plummer, New York 1977, vol. 1, 433-434; J. H. Stubblebine, Duccio di Buoninsegna and His School, Princeton 1979, vol. 1, 53-54. Mt 3,3; 3,11; 11,10; Mk 1,7-8; Lk 3,16. Jn 1,6-7. Jn 1,15; 1,23; 1,26; 1,27; 1,29; 1,30; 1,32; 1,34, 1,35; 1,37; 3,22-36. L. Réau, Iconographie de Part chrétien IL Iconographie de la Bible I. Ancient testament, Paris 1956, 448, nr. 7, 8, 10; A. Masseron, Saint Jean Baptiste dans Part, Paris 1957, 75-85; G. Millet, Recherches sur l'iconographie de l'évangile aux XI Ve, XVe et XVIe siècles d'après les monuments de Mistra, de la Macédonie et du Mont-Athos, Paris 1960, 186-191; P. A. Underwood, The Kariye Djami, New York 1966, vol. 1, 111; E. Weis, Johannes der Täufer, in Lexikon der christlichen Ikonographie, Hrsg. E. Kirschbaum-W. Braunfels, Rom-Freiburg-Basel-Wien 1968-1976, vol. 7, 181-182, Nr. 18, 20, 22; J. Bialostocki, Bruegel. Keresztelő Szent János prédikációja, Budapest 1988, 9-16; F.- A. Metzsch von, Johannes der Läufer. Seine Geschichte und seine Darstellung in der Kunst, München 1989, 51; B. Hartwieg-D. Lüdke, Vier gotische Tafeln aus dem Leben Johannes' des Täufers, Karlsruhe 1994, 35; Zs. Urbach, An Ecce Agnus Dei Attributed to Juan de Flandes. A Lost Panel from a Flypothetical Altarpiece, Jaarboek Koninklijk Museum voor Schone Künsten 2001, 193; id., „Nyombiztosítás" Egy korai németalföldi kép egykor magvar magángyűjteményben, Miívészettörténeti Értesítő 50 (2001), 2; Schmidt 2002, 153-154. Az előbbi kategóriába tartozik például a jelen tanulmány 3. képe. Az utóbbi a 11-12. századi bizánci evangéliumokra jellemző, lásd I. Falk, Studien zu Andrea Pisano, Hamburg 1940, 108. Lásd Isztambul, Khóra-templom (Kahriye-dzsámi), külső narthex, második boltozat: Jn 1,29-34-nek megfelelő ábrázolás Jn 1,15 felirattal (Miilet 1960, 189). Az „ecce agnus dei" két alkalommal hangzik el (Jn 1,29 és 1,36); ezt a tényt hol figyelembe veszik a művészek és a művészettörténészek, hol nem, lásd H. Belting, Das Zeugnis des Johannes und die Verkündigung an Maria. Die beiden Szenen des Einhardsbogens, in Das Einhardskreuz. Vorträge und Studien der Münsterauer Diskussion zum areas Einhardi, Hrsg. K. Hauck, Göttingen 1974, 73; Stubblebine 1977, 433: nemcsak a két „ecce agnus dei" alkalmat különbözteti meg („first and second Recognition"), hanem ezektől a „tanúságtételeket" is elkülöníti („John the Baptist Bearing Witness of Christ").