Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

Ég és Föld határán II. Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Első rész)

lépése, vagy az Ösvízből való előbukkanás a teremtés pillanatában.

6 Ezek közül azonban a zárójelenet maga csupán egyet emel ki: a skarabeusként felkelő nap képét. Darnell a IX. Ramszesz-sírbeli jelenet elemzésekor felvázolja azt a fejlődési vonalat, amely az eredetileg az újbirodalmi királysírok falain használatos Amduat-motívumtói a 20. dinasztia végi, IX. Ramszesz-féle kompozíció közvetítésével vezetett a 21. dinasztia kori papiruszokon

7 megjelenő változatokhoz. A 21. dinasztia idején keletkezett halotti papiruszoknak az Amduat záróképét felhasználó és átdolgozó „Schlußszene"-verzioin az újbirodalmi ősvariánsokhoz képest három fontos újítás figyelhető meg:

H 1. Ozirisz figurája „megnő", és az alsó regiszterből kilépve fokozatosan a jelenet uralkodó figurájává válik;'' 2. a három istenség (Ozirisz, skarabeus alakú napisten, Su) egyre szorosabb kapcsolatban kerül egymással;

10 3. az ábrázolások a múmia alakú istenség ithüphallikus jellegét kezdik hangsúlyozni.

11 A budapesti papiruszon a hagyományos félkörös lezáróív előtt egy karjait kitáró napkorong kapott helyet. Ezek az ikonográfiái elemek erősen emlékeztetnek az Amduat eredeti zárómotívumára. Más tekintetben azonban a papirusz szakít a klasszikus Amduat-hagyományokkal: nem alkalmazza például a háromregiszteres felosztást, és a kísérőszövegeket is mellőzi. A múmia alakú isten figurája pedig egyértelműen a IX. Ramszesz-sírbeli alakot idézi. A budapesti papirusz ilyen módon mintegy átmenetet képez a 21. dinasztia kori hagyományos Amduat-verziók és a IX. Ramszesz-féle változat feldolgozásai között. Darnell tárgyalja azt a két, 21. dinasztia kori papiruszt is,

12 amelynek szintén tartalmazzák ezt a kompozíciót, és ilyen módon egyetlen témának a különböző változatait hozták létre. A fentiek miatt érdemes a budapesti papiruszt a IX. Ramszesz-féle ábrázoláshoz legközelebb álló variánsokkal: Heruben kairói" és Henuttaui richmondi

14 papiruszával (4. kép) is összehasonlítani. 1. A „NAGY ISTEN" FIGURÁJA (5. KÉP) A Heruben- és a Henuttaui-papirusz keretét ugyanaz az istent őrző és védelmező Nehep kígyó

b alkotja, amelyik a IX. Ramszesz-sírbeli jeleneten megjelenik és amelyre az ahhoz kapcsolódó szöveg is utal.

16 A kígyó a budapesti papirusz jelenetéről hiányzik, mivel az a hagyományos, Amduatkönyvekre emlékeztető félkörös lezárást alkalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy a fáraósírbeli verzióval szemben, ahol a kígyó tarka az éppen felemelkedőben lévő istenség számára mintegy talp alatti támasztékul szolgál, a két 21. dinasztia kori papiruszon ez a motívum már csak áttételesen