Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)
Az Antik Gyűjtemény kora kykladikus tárgyai
beleolvadó sötét színű festésnyomok, a márvány eredeti felületét mutató, a környező részeknél simább, világosabb színű, sokszor abból kidomborodó részeket pedig eredetileg kék (esetleg zöld) színű festés borította. A végeredményt a különböző fajtájú festékek, a márványfelület és a külső tényezők egymásra hatásának eredőjén kívül egy további tényező is befolyásolja: az egyes motívumoknak a közösségen belül betöltött fontossága. Bizonyos festések lehetséges, hogy egyetlen alkalomra készülhettek, másokat viszont többször megújíthattak, illetve eleve tartósabb anyagokból, tartósabb használatra készítettek: E. A. Hendrix szerint a kékkel festett részek az idol teljes élettartamára szóltak, a vörös színű, általában nem anatómiai részletek elhelyezése viszont az idol használata során változhatott. 51 Itt ellentmondás tapasztalható a festett részletek tervezett élettartama és a használt festékanyag között: a hosszabb időre szánt részleteket a könnyebben lekopó kék színű festékanyagból készítették. Az idolok teljes élettartamára szóló kék festést E. A. Hendrix véleménye szerint a szobrász vagy k(izeli segítője végezte el: P. Getz-Gentle a Goulandris-mester darabjain talált változatos festésnyomok bemutatásakor ugyanakkor amellett érvel, hogy a teljes kifestést a „szobrász" végezte.'1 A több periódusú festésnyomok azonban ellentmondanak annak, hogy az idolokat kizárólagosan vagy véglegesen az idol készítője festette volna ki. Az idolok festett díszítését károsító tényezők között meg kell említeni, hogy a felület patináját és vele az esetleges festésnyomokat sok esetben megtalálásuk után, a modern korban eltávolították, hogy a sima, fehér márványfelület láthatóvá váljon. 33 A BUDAPESTI IDOLOK FESTÉSÉNEK REKONSTRUÁLÁSA A kykladikus idolokon leggyakrabban a fejen találhatók festésnyomok, de a test többi részének festésére is ismertek példák: a nemi háromszöget mindig kékkel festették. 34 A nyakon és a mellkason előfordulhat vörös pontokból vagy vonalakból álló festés. 3 ' Mindkét festett budapesti idol homlokán festés nyomai láthatók. A homlok festésének három típusa különíthető el. Az elsőnél a homlokon két párhuzamos sáv látható, ami régészeti analógiák alapján valószínűleg diadém ábrázolása lehetett, de felvetődött a hajszalag vagy testfestés lehetősége is. 36 Ez a változat figyelhető meg a nagy budapesti Spedos-idolon. A második csoportba azok tartoznak, ahol a homlokon csak egy sáv van, amely folytatódik a fej hátulján is, és olykor rövidebb vonalakból álló belső tagolással is kiegészülhet. Ez a festés haj vagy valamilyen fejfedő ábrázolásaként értelmezhető. 37 Problémásabb a harmadik eset - erre példa a Dokathismata-idol -, ahol szintén csak egy vonal látható, azonban nem ez folytatódik a fej hátsó részén, 38 ezért éppúgy jelölhet diadémot, mint hajat. A diadémok ritkák a régészeti leletanyagban, 39 és a Spedos-, valamint a Kapsala-idolok festett motívumai között is csak kevés példát ismerünk ábrázolásukra. 40
